Paks II.: 40 éves tervektől az első betonöntésig

Paks II. építési munkálatai ütemesen haladnak, az 5-ös blokk alatti talajszilárdítás befejeződött, a közel 3 kilométer hosszúságú résfal megépült, a több mint 3 millió köbméter föld kiemelése folyamatos a munkagödörből. Az első nagyberendezés, az 5-ös blokkhoz tartozó olvadékcsapda már megérkezett, 2025 első negyedévében megkezdődhet a gőzturbina nagy- középnyomású ház forgórészének gyártása a francia Arabelle Solutions (korábban Alstom) üzemében. A nukleáris sziget épületeinek engedélyeztetése, valamint – az előzetes biztonsági jelentésen túl – az első betonöntéshez szükséges hatósági jóváhagyások megszerzése folyamatban van, utóbbi, akár napokon belül megérkezhet, kiemelt cél, hogy  jövő év elején megkezdődjön az újabb mérföldkövet jelentő betonöntés is. A Portfolio Szarvas Krisztiánt, a Paks II. Zrt. műszaki igazgatóját kérdezte a talajszilárdítás befejezéséről, a talajkiemelés folyamatáról, az építkezés legfontosabb aktualitásairól, és arról, hogy hogyan fogják megoldani, hogy a Duna élővilágát ne veszélyeztesse az új blokkok hűtése.

#gazdaság #energia #energetika #atomerőmű #építőipar #környezetvédelem #építkezés #paks ii #nukleáris energia #energiabiztonság

Nukleáris rivalizálás indult az USA és Oroszország között a világ távoli sarkában

Az indonéz kormány tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal és Oroszországgal az atomerőművek fejlesztéséhez szükséges technológia megszerzéséről. Az ország 2036-ra tervezi az első atomerőművek üzembe helyezését, hogy csökkentse a függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól. Emellett Indonézia jelentős lépéseket tesz a megújuló energiaforrások felé, és nemzetközi támogatást keres energiaátállási terveihez – írja a Reuters.

#gazdaság #oroszország #egyesült államok #indonézia #energia #atomenergia #nukleáris energia

A cseppfolyós földgáz és a nukleáris energia évtizedei jöhetnek

Az elmúlt hónapokban két nagyon fontos fejlemény volt a globális energiapiacon, ami számomra egy fontos irányváltást mutat. Az egyik ilyen Kína döntése – az ország a nehézgépjárművek jelentős részét cseppfolyós földgáz meghajtásra kívánja átalakítani, míg a könnyű gépjárművek esetében az elektromos meghajtás térnyerése látszik nyerő stratégiának, szintén a központi kínai kommunista párt irányítás óhajának megfelelően. Ez a döntés, különösen a nehézgépjárművek esetén, a cseppfolyós földgáz iránti kereslet növekedését, illetve a kőolaj kínai fogyasztásának csökkenését okozza. A másik érdekes fejlemény az amerikai IT szektor választása: a Google és a Microsoft is a nukleáris energia mellett döntött, amikor szervereik hosszútávú energiaellátása mellett tették le a voksukat. Ez pedig önmagában egy fontos lépés lehet, mert az adatközpontok egyre nagyobb hányadát teszik ki az amerikai áramfogyasztásnak. Ha hihetünk az előrejelzéseknek, az amerikai elektromos áramfogyasztás 8% és 20% közti része jöhet a szerverközpontok felől 2030-ra, amit a mesterséges intelligencia keresések hajtanak különösen. Ez az adat tavaly mindössze 3% volt, vagyis jelentős növekedés lehet az amerikai áramfogyasztásban a Google és társainak köszönhetően.

#gazdaság #földgáz #energia #atomenergia #cseppfolyósított földgáz #nukleáris energia #lng #energiabiztonság #áramtermelés #energiafogyasztás #energiapiac #energiastratégia

Az EU végül felkente a nukleáris energiát is

Az EU miniszterei először tettek hivatalos támogatói gesztust a nukleáris energia felé az ENSZ közelgő klímacsúcsához kapcsolódó tárgyalási mandátum részeként, ami a nukleáris energia növekvő európai jelentőségét jelzi. A döntést súlyos viták előzték meg Franciaország és Németország között, ám végül az EU országai egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani az „alacsony kibocsátású technológiák” fejlesztését, amelyek közé a korábbi COP28 megállapodás értelmében a nukleáris energia is tartozik – írja a Financial Times .

#eu #klímaváltozás #energia #megújuló energia #atomenergia #uniós források #párizsi klímaegyezmény #klímacsúcs #nukleáris energia #energiamix #euyou

Kiderült, moduláris atomtechnológiát vásárol a Google

A Google hat SMR (kisméretű moduláris nukleáris reaktor) telepítésére kötött megállapodást a Kairos Powerrel, ezzel az első techcég lett, amely nukleáris erőműveket rendel adatközpontjainak energiaellátására.

#befektetés #google #klímaváltozás #energia #technológia #megújuló energia #atomenergia #adatközpont #nukleáris energia #szén-dioxid-kibocsátás #smr