Mit jelent az ESG egy magyar banknál?

Az elmúlt években egyre több cég kezdett el foglalkozni az ESG-vel, készített jelentést vagy azért mert erre jogszabály kötelezi vagy mert megéri számára. De vajon mit jelent az ESG egy pénzintézetnél? Milyen stratégiák mentén kell működnie egy banknak, hogy megfeleljen a követelményeknek? Erről kérdeztük Szege Györgyöt, az MBH Bank ESG és Fenntarthatóság vezetőjét.

#podcast #bank #esg #esg riport #esg törvény #mbh

ESG-törvény és társaik: útvesztőben a magyar vállalatok a sok hasonló fenntarthatósági megfelelés miatt

Öntsünk tiszta vizet a pohárba. A decemberben a parlament által elfogadott 2023. évi CVIII. törvény, egyszerűen csak ESG-törvénynek titulált jogszabályi csomag („A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól”) igazából két ESG intézményt vezetett be. Az egyiket ez a törvény írja körül, melynek alapján a vállalkozások meghatározott körének minden évben ESG-beszámolót kell készíteni. A másikat az e törvény kapcsán módosított 2000. évi C. törvény (számviteli törvény), melynek alapján a vállalatok meghatározott körének évente fenntarthatósági jelentést kell előállítania.

#gazdaság #esg törvény #esg, #fenntartható finanszírozás, #fenntarthatóság, #otoh, #sustainable world, #társadalmi felelősségvállalás, #zöld világ, #esg törvény #esg, #fenntartható finanszírozás, #fenntarthatóság, #otoh, #sustainable world, #társadalmi felelősségvállalás, #zöld világ,

ESG-törvény és társaik: útvesztőben a magyar vállalatok a sok hasonló fenntarthatósági megfelelés miatt

Öntsünk tiszta vizet a pohárba. A decemberben a parlament által elfogadott 2023. évi CVIII. törvény, egyszerűen csak ESG-törvénynek titulált jogszabályi csomag („A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól”) igazából két ESG intézményt vezetett be. Az egyiket ez a törvény írja körül, melynek alapján a vállalkozások meghatározott körének minden évben ESG-beszámolót kell készíteni. A másikat az e törvény kapcsán módosított 2000. évi C. törvény (számviteli törvény), melynek alapján a vállalatok meghatározott körének évente fenntarthatósági jelentést kell előállítania.

#gazdaság #esg törvény #esg, #fenntartható finanszírozás, #fenntarthatóság, #otoh, #sustainable world, #társadalmi felelősségvállalás, #zöld világ, #esg törvény #esg, #fenntartható finanszírozás, #fenntarthatóság, #otoh, #sustainable world, #társadalmi felelősségvállalás, #zöld világ,

Magyarországi ESG-törvény: aki lapít, akár pénzbüntetésre is számíthat

A 2024. január 1-jétől hatályba lépett ESG-törvénnyel a jelentéstételi kötelezettség mellett számos új más feladat is vár a szervezetekre és az üzleti folyamataikra: dedikált személyek kiválasztása, új munkafolyamatok felállítása, kockázatkezelési és panaszkezelési rendszerek bevezetése, vagy az ESG menedzsment platformra történő adatfeltöltés. A kedvező hitelbírálatot is támogató ESG-beszámolóban az érintett vállalatoknak évente kell nyilatkozniuk a környezeti és társadalmi hatások fenntarthatósági célú átvilágításáról, beleértve a saját működésüket és a beszállítói lánc tevékenységét is. Az intenzív időszak előnye a pozitív reputáció és jó hitelkonstrukciók lehetősége a kötelezettségeket betartó cégek számára, azok azonban, akik ennek nem tesznek eleget, 2026-tól pénzbírságokra számíthatnak - írja a denkstatt Hungary közleményében.

#üzlet #törvény #fenntarthatóság #esg #zöld világ #esg törvény #sustainabletech2024 #csrd

Sokan nem készültek fel rendesen az új ESG-s kötelezettségekre - Hogy állnak a magyar cégek?

Az ESG egyre meghatározóbb tényező a vállalatok működésében, ezért a cégeknek érdemes keresniük és integrálniuk vállalati döntéseikbe a fenntartható megoldásokat. A szabályozási és a piaci trendek az ESG jelentések növekvő jelentőségét mutatják, hiszen az ESG általános szabályozási elvvé kezd válni, valamint a befektetők és pénzügyi elemzők egyre inkább beépítik ezeket a szempontokat az értékelési modelljükbe. A BDO Magyarország ESG üzletága a vállalat 9 közép-kelet-európai irodájának részvételével a régiós vállalatok fenntarthatósághoz való hozzáállásáról készített kutatást. Az eredmények alapján a legtöbben tudják, hogy az üzleti működés során elkerülhetetlenek az ESG-szempontok, de még nincsenek felkészülve a jogszabályi megfelelésekre. A magyar vállalatok egy része pedig nincs tudatában annak, hogy a CSRD szabályozás alá esik.

#gazdaság #fenntarthatóság #esg #zöld világ #esg törvény #sustainabletech2024 #csrd #bdo magyarország

Vállveregetés helyett már minimum kritériumot kapnak a vállalatok - A magyarországi ESG-törvény hatásai

Az elmúlt hetekben számoltunk be róla, hogy életbe lépett a magyarországi ESG-törvény, elsőként a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokon a sor, hogy ebben az évben már az ESG-szempontoknak megfelelően gondolják át a mindennapi tevékenységüket, a kockázatokat és ezekről egy év múlva nyilvánosan is számot adjanak. Három tanácsadót - a KPMG-t, a PwC-t és a Dandelion Group-ot kérdeztünk meg arról, hogy miként látják a szereplők felkészültségét és milyen következményekre számítanak a piacon a törvényi kényszerítés hatására. Amire eddig dicséretet kaptak a vállalatok, az mostantól minimum kritériummá vált.

#gazdaság #fenntarthatóság #esg #esg riport #zöld világ #esg törvény #csrd #kpmg #pwc

Kíméletlen tempót diktál az EU az emisszió csökkentése érdekében - Tudják tartani a lépést a vállalatok?

<p>A gazdaság zöldítése már minden ponton jelen van az életünkben, a szelektív hulladékgyűjtés, vagy az újrahasznosítás egyéni fontosságától kezdve, a legnagyobb vállalatok karbonkibocsátásának szabályozásán át, egészen a világ majdhogynem összes országának részvételével zajló klímacsúcsig. Olyan kontinenseket összekötő, kereskedelmi kapcsolatokat befolyásoló, gazdaságokat irányító szabályok, megfelelési kötelezettségek indultak már el a világban, amelyek nélkül hosszú távon kikényszeríthetetlen lenne az emissziócsökkentés, és végső soron a 2050-es klímasemlegesség. <a href="https://www.portfolio.hu/rendezvenyek/eloado/papp-bernadett/8469">Papp Bernadett</a>el, a Pact Capital szenior piaci elemzőjével beszélgettünk a legfontosabb dekarbonizációval kapcsolatos mechanizmusokról, a tavaly év végi klímacsúcs eredményeiről és hiányosságairól, az uniós karbonvám elindulásáról, a rekord magas, majd 2023-ban csökkenő uniós szén-dioxid kvóta árfolyamról, az önkéntes alapú karbonpiac tisztulásáról, az olyan még gyerekcipőben járó technológiákról, mint a szén-dioxid-megkötés és -tárolás, valamint a magyar szén-dioxid kvóta adó hatásai és a 2024-es várakozások is előkerültek.</p>

#gazdaság #megújuló energia #cop28 #sustainable world #zöld világ #dekarbonizáció #esg törvény #karbonkredit #karbonkvóta #pact capital #szén-dioxid kvóta #szén-dioxid kvóta adó