Fájdalmas adatok: minél régebben ment valaki nyugdíjba, annál szegényebb

Nyugdíjkorrekciós törvényt sürget a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Nyugdíjas Tagozata. Írásuk szerint tartósan méltó nyugdíjakra, korszerű nyugdíjrendszerre és megfelelő egészségügyi ellátásra szorul a hazai nyugdíjas társadalom. A szervezet nyugdíjkorrekciós törvény kidolgozását és a vegyes indexálás visszaállítását követeli.

#gazdaság #nyugdíjprémium #nyugdíjrendszer #nyugdíjemelés #nyugdíjbiztosítás #nyugdíjas #szakszervezet #utalvány #nyugdíjkorhatár #öregségi nyugdíj #indexálás

Jöhet a nyugdíjkorhatár-emelés Magyarország szomszédjában

2035-től Szlovénia bevezetné a 67 éves nyugdíjkorhatárt: a szlovén kormány elfogadta a nyugdíjreformról szóló törvénytervezetet, amely 2028-tól évente három hónappal emelné a nyugdíjkorhatárt, és 2035-től a 40 év jogosultsági idővel rendelkezőknél 62 évre, a legalább 15 év jogosultsági idővel rendelkezők esetében pedig 67 évre emelné a nyugdíjkorhatárt – írja az MTI a szlovén közszolgálati televízió alapján.

#gazdaság #nyugdíjrendszer #szlovénia #nyugdíjkorhatár #nyugdíjreform #nyugdíjpénztár #öregségi nyugdíj #jogosultság #indexálás #nyugdíjszámítás

Miként érdemes növelni a nyugdíjakat?

Mindig meglepődöm, amikor azt hallom értelmes emberektől, hogy a túlzottan egyenlőtlennek tartott, már megállapított nyugdíjakat nem százalékosan, hanem azonos összeggel kellene emelni. Ebben az írásban megpróbálom megvilágítani, hogy minden ellenkező látszat ellenére az inflációt követő rendszerben – legalábbis első közelítésben – a százalékos emelés (az indexálás) a helyes, és megfelelő módosítással megmenthető. Egyébként a magyar nyugdíjrendszerben felhalmozódó feszültségeket másképp kellene megoldani: gyorsan felzárkóztatni a legkisebb nyugdíjakat, az induló nyugdíjaknál visszatérni a járulékalap plafonjához, és jól beállítani a degressziót.

#gazdaság #nyugdíj #nyugdíjrendszer #nyugdíjemelés #nyugdíjreform #on the other hand #indexálás #nyugdíjkorrekció #nyugdíjszámítás

Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.

#gazdaság #nyugdíj #nyugdíjemelés #infláció #átlagkereset #alapkezelők #valorizáció #indexálás #nyugdíjszámítás

Hiába a pénzeső a nyugdíjasoknak: szétszakad az idős társadalom

A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete? Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első része annak bemutatásáról szólt, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását. Ebben a második részben pedig azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj, illetve a nyugdíjemelés egységes százalékos mértéke miként növeli a szegényebb és gazdagabb nyugdíjasok közötti szakadékot.

#gazdaság #minimálbér #nyugdíj #nyugdíjprémium #nyugdíjrendszer #nyugdíjemelés #infláció #átlagkereset #13. havi nyugdíj #indexálás

Nagyot estek a céges áramárak Magyarországon, de a kicsik még mindig hátrányban maradhattak

A 2023-as 180-240 forint/kWh körüli árszint után tavaly év végén már "csak" 65-70 forint körüli árszinten tudtak az idei évre fixált áras áramvásárlási szerződéseket kötni a magyarországi vállalkozások, de a kis fogyasztású cégeknél ez inkább 90 forint körül lehetett, mert ők még mindig relatív hátrányban vannak az energiabeszerzéseknél – derül ki a 24.hu körképéből. A céges energiabeszerzési szerződések jellemző gyakorlatairól, a tendenciákról, lehetőségekről részletesen szó lesz a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján , amelyre itt lehet regisztrálni .

#energia #üzlet #vállalat #zöld világ #áramár #hupx #áramtőzsde #indexálás #hudex #áramvásárlás #áramvásárlási szerződés