Váratlan fordulat a Kína-csúcs előtt: az EU meglepő követeléslistát küldött Pekingbe

Az EU egyelőre nem hajlandó közös klímanyilatkozatot aláírni Kínával a júliusi kereskedelmi csúcstalálkozón, mert Peking nem vállalt elégséges kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket. A döntés kiélezi a feszültséget a felek között, miközben mindkét félre globális nyomás nehezedik, hogy vezető szerepet vállaljon a klímaügyben.

#kína #európai unió #klímaváltozás #ensz #fenntarthatóság #európai bizottság #uniós források #környezetvédelem #üvegházhatású gáz #kibocsátáscsökkentés #kereskedelmi megállapodás

Brüsszel döntött: óriási összeg jut hazánknak is az uniós forrásokból

Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank bejelentette, hogy 3,66 milliárd euró értékben történt kifizetés a Modernizációs Alapból, amely az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből (ETS) származó bevételekből támogat tiszta energia- és éghajlatvédelmi beruházásokat. A támogatásból kilenc tagállam, köztük Magyarország is részesült.

#klímavédelem #támogatás #energiahatékonyság #energia #megújuló energia #energetika #uniós források #kibocsátáscsökkentés #zöldgazdaság #középület

Ursula von der Leyen zöldítési cselezéssel tartaná be az EU-s vállalásokat

Bár az egymást követő krízisek miatt a Bizottság évről évre rángatja az unió kormányát, Ursula von der Leyen első ciklusát még a klímasemlegesség ígéretével robbantotta be. Most az ehhez szükséges tisztaipari fejlesztéseket kötnék a versenyképesség tematikájához, amely érvelésük szerint hosszú távon biztosítja az EU piacvezető szerepét, az idővel egyre kritikusabbá váló területen. Kérdés, hogy a rugalmas klímakreditek mennyiben járulnak valóban hozzá a környezet megóvásához, és hogy a tagállamok megelégszenek-e ennyi engedménnyel, a klímacélok betartatásáért cserébe.

#klímaváltozás #fenntarthatóság #európai bizottság #uniós források #környezetvédelem #versenyképesség #ursula von der leyen #kibocsátáscsökkentés #klímacél #wopke hoekstra #teresa ribera

Zöld átállás vagy trükközés? Vitatott módszerrel enyhítené az EU az ipar terheit

Az Európai Bizottság javasolni fogja, hogy a más országoktól vásárolt szén-dioxid-kvóták beszámíthassanak az EU 2040-es klímacéljába, ami rugalmasabbá tenné a tervezett 90%-os kibocsátáscsökkentési célt - írja a Reuters

#európai unió #klímaváltozás #európai bizottság #uniós források #környezetvédelem #ipar #kvóta #zöld #kibocsátáscsökkentés #szén-dioxid #klímacél

Az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette a Klímatörvényt - Mi történik ezután?

Az Alkotmánybíróság tegnap részben megsemmisítette a Klímatörvényt. Arról, hogy mi a jelentősége ennek a döntésnek, milyen feladatokat kaptak a döntéshozók és a civil társadalom, a Másfélfok két szakértőt kérdezett meg.

#klímaváltozás #fenntartható fejlődés #üzlet #környezetvédelem #alkotmánybíróság #alaptörvény #kibocsátáscsökkentés #üvegházhatás #jogalkotás #klímatörvény

Kiszervezné az EU a klímacélok teljesítését is

Az Európai Bizottság júliusban tervezi előterjeszteni a jogilag kötelező érvényű célt, amely 90%-os kibocsátáscsökkentést írna elő 2040-ig az 1990-es szinthez képest. A tagállamok ellenállása miatt azonban Brüsszel fontolgatja a hazai iparágakra vonatkozó alacsonyabb célérték meghatározását, a hiányzó részt pedig nemzetközi szén-dioxid-kvótákkal pótolná.

#európai unió #klímaváltozás #európai bizottság #uniós források #környezetvédelem #ipar #kibocsátáscsökkentés #energiaszektor #szén-dioxid-kvóta

Kritikus időszak jön Európában – komoly dorgálást adott Brüsszel a tagállamoknak

Az Európai Unió tagállamai jelentős előrelépést értek el a 2030-as klímacélok teljesítése terén, de több területen további intézkedések szükségesek – derül ki az Európai Bizottság friss, szerdán közzétett értékeléséből. A kibocsátás csökkentése 37 százaléknál jár az 1990-es szinthez képest, és a megújuló energia részaránya is közelíti a kitűzött célt, de az energiahatékonyság és a klímakockázatok kezelése terén még nagy a lemaradás. Brüsszel hangsúlyozta, hogy a papíron vállalt ambiciózus célokat konkrét intézkedéseknek kell követniük, különösen a tiszta technológiák és a hálózati modernizáció területén. Az elmúlt évek klímavészhelyzetei már 163 milliárd eurós veszteséget okoztak az EU-nak, így a késlekedés gazdasági és társadalmi kockázatai is egyre súlyosabbak. A következő 1–2 év kritikus lesz a célok megvalósítása szempontjából, miközben az EU már a 2040-es klímacélok előkészítésén dolgozik.

#európai unió #klímaváltozás #klímavédelem #energiahatékonyság #energia #fenntarthatóság #megújuló energia #uniós források #kibocsátáscsökkentés #klímaválság

Gyökeres változás jöhet az európai ruhaboltokba

Egy iparági vezető szerint a textil- és divatipar jelentős kibocsátáscsökkentést érhetne el 2030-ig az ágazat szereplői összefognának, és újragondolnák a használt ruhákban rejlő lehetőségeket. Ha sikerül a termékek visszaforgatására optimalizálni az ellátási láncokat, akkor könnyen lehet, hogy egymagában akár 3-4 %-al is visszaeshetne a globális széndioxid-kibocsátás.

#újrahasznosítás #európai unió #fenntarthatóság #uniós források #környezetvédelem #ellátási lánc #fast fashion #divatipar #kibocsátáscsökkentés #temu

Túl nagy falat? - Lazíthatnak egy fontos 2040-es uniós célon

Az Európai Bizottság vizsgálja a 2040-es uniós kibocsátáscsökkentési cél felpuhításának lehetőségeit, így próbálva kezelni a klímacéllal szembeni poltikai ellenkezést, miközben igyekszik az általa korábban előirányzott 90%-os célszámot is megtartani. A Bizottság eredetileg az első negyedévben a klímatörvény módosítása keretében tette volna meg arra vonatkozó hivatalos javaslatát, hogy az Európai Unió tagállamai 90%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását 2040-ig az 1990-es szinthez képest. A kibocsátáscsökkentés nehéziparban és mezőgazdaságban várható költségeivel kapcsolatban azonban jelentős aggályok merültek fel a tagállamok és törvényhozók részéről, ezért a testület elhalasztotta a törvényjavaslat előterjesztését.

#gazdaság #európai unió #klímaváltozás #energia #európai bizottság #párizsi klímaegyezmény #környezetvédelem #versenyképesség #esg #zöld világ #üvegházhatású gáz #kibocsátáscsökkentés #klímapolitika

Megvan az első globális nagybank, amelyiknek elfogadták a klímacéljait

Az ING lett az első olyan, rendszerszinten jelentős globális bank, amelynek saját klímacélkitűzései validált módon összhangban vannak a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozására irányuló erőfeszítésekkel – hozta nyilvánosságra ítéletét szerdán a szabvány odaítéléséért felelős testület.

#klímaváltozás #fenntarthatóság #finanszírozás #párizsi klímaegyezmény #bank #kibocsátáscsökkentés #bankszektor #ing bank #energiaszektor #zöld pénzügyek

Felfordulás Brüsszelben: Észtország is az EU klímapolitikájának lefékezésére készül

Észtország csatlakozott azokhoz az európai uniós tagállamokhoz, amelyek az új, kiterjesztett karbonpiac (ETS 2) bevezetésének elhalasztását vagy akár teljes eltörlését sürgetik. Az észt kormány attól tart, hogy az intézkedés jelentősen megemelné az energiaárakat, ezáltal súlyos terhet róva a háztartásokra és a vállalkozásokra - írta meg a Bloomberg .

#gazdaság #európai unió #lengyelország #klímaváltozás #szlovákia #energiaár #energia #csehország #üvegházhatású gáz #kibocsátáscsökkentés #észtország #eu ets

Zöld átállás a gyakorlatban - Ne az ESG-jelentésnek legyen a legnagyobb karbonlábnyoma

A vállalatok kibocsátáscsökkentési törekvéseiben kulcsszerepe van a pontos adatgyűjtésnek és az iparági szereplők közötti együttműködésnek - derült ki a Portfolio Green Transition & ESG 2025 konferenciájának panelbeszélgetésén, amelyen szakértők és tanácsadók osztották meg gyakorlati tapasztalataikat.

#gazdaság #klímaváltozás #energiahatékonyság #fenntarthatóság #megújuló energia #esg #zöld világ #digitalizáció #kibocsátáscsökkentés #zöld pénzügyek #greentransitionesg #greentransitionesg2025

Íme az igazság a légkondikról: a hűtés fenntarthatóbb, mint a fűtés

Rendkívül érdekes tanulmányt olvastam az elmúlt napokban, amelynek szerzői a klímaváltozás lehetséges következményeit vetítik ki a hazai éghajlati viszonyokra. A szerzők a hűtési és fűtési foknapok számát elemezték, kilátásba helyezve azt, hogy 2030-2040 között a téli és a nyári, egymással ellentétes energiaigény-változások egyenlege a pesszimista forgatókönyv szerint még kedvező lehet, de időben előre haladva a hűtési igény – különösen az Alföldön – meghaladhatja a fűtési igényt. Európai hőszivattyú gyártóként megszólítva érezzük magunkat a témában. A lakossági légkondicionáló berendezések számának és használatának növekedéséből fakadó – megítélésem szerint - helyenként megkérdőjelezhető következtetések miatt egyrészt szeretném árnyalni a képet, másrészt az európai és hazai szakpolitikai irányok bemutatásával szeretnék egy szakmai párbeszédet is kezdeményezni.

#gazdaság #klímaváltozás #fűtés #energiahatékonyság #energia #megújuló energia #zöld átállás #kibocsátáscsökkentés #hőszivattyú #épületenergetika #légkondícionálás

Nem viccel az EU a zöld átállásban: a piacok is megérzik a szigorításokat

Felgyorsultak az események: egy-egy EU-s jogszabályi változás vagy új rendelkezés, országok és iparágak piacait forgathatja fel és terelheti új irányok felé, különösen akkor, ha ezek az új szabályok a zöld átmenet érdekében lépnek hatályba. Már a 2024-es év sem volt eseménymentes, de 2025 is tartogathat még meglepetéseket. Milyen összefüggés van az EU emissziókereskedelmi rendszere és a tengeri szállítmányozási költségek várható növekedése között? Veszélybe kerültek a klímacélok az energiaárak mérséklődésével? Mennyi pénzt kaphat csak Magyarország az EU Modernizációs Alapjából a megújuló energiára való átállásra? Mi fogja vissza az ígéretes zöld technológiákat, és melyek azok, amikre érdemes 2025-ben odafigyelnünk? Az EU-s jogszabályi háttér, az energiapiac, a kibocsátáskereskedelmi piac, a technológiai fejlődés és a forrásszerzés összefüggéseiről kérdeztük Papp Bernadettet, a Pact Capital szenior piaci elemzőjét.

#energiahatékonyság #üzlet #megújuló energia #finanszírozás #zöld átállás #zöld világ #kibocsátáscsökkentés #dekarbonizáció #eu ets #greentransitionesg #greentransitionesg2025

Így állnak a magyar cégek a zöld átállásban

2024 végén harmadik alkalommal készítette el a Deloitte és a BCSDH közösen a Towards Net Zero kutatást. A felmérésben arra keresték a választ, hogy milyen célokat fogalmaztak meg a nettó zéró célok elérése érdekében a vállalatok, és hol tartanak ezen az úton. Ami egyértelműen kiderült, hogy többen foglalkoznak a karbonkibocsátásuk mérésével, és célokat is állítottak a nettó zéró út megvalósítása felé, mindezek közül pedig az energiahatékonyság és a megújuló energia a leginkább bevált módszer a saját működési kibocsátások visszaszorítására.

#klímaváltozás #üzlet #megújuló energia #zöld átállás #zöld világ #kibocsátáscsökkentés #körforgásos gazdaság #karbonkibocsátás #greentransitionesg #greentransitionesg2025

Lomborg: szánalmas tanulság lehet Európa a világ számára

Az államháztartások világszerte veszélyesen kifeszítettek. Az egy főre jutó növekedés folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjak, az oktatás, az egészségügy és a védelmi kiadások költségei egyre nőnek. Ezek a sürgős prioritások könnyen a GDP további 3-6 százalékát igényelnék. A zöld aktivisták mégis hangosan azt követelik, hogy a kormányok a GDP akár 25%-át is elköltsék a klímaváltozás nevében, ezzel fojtogatva a növekedést.

#gazdaság #európai unió #klímaváltozás #fenntartható fejlődés #innováció #költségvetés #kibocsátáscsökkentés #on the other hand #kutatás-fejlesztés

Lengyel uniós elnökség: "reális cél az orosz energiafüggetlenség 2027-ig"

Két héttel azután, hogy Lengyelország átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, Krzysztof Bolesta, a lengyel energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Contexte-nek adott interjúban beszélt az EU előtt álló legfontosabb energiabiztonsági, klíma- és iparpolitikai kihívásokról. A fókuszban az orosz energiafüggőség csökkentése, a nukleáris viták „demisztifikálása”, valamint a 2040-es kibocsátáscsökkentési cél áll. Ehhez azonban a lengyel államtitkár szerint a Bizottságnak és a Tanácsnak egyaránt konkrét jogszabályokkal, beruházási ösztönzőkkel és a vállalatok számára kézzelfogható, versenyképességet megőrző intézkedésekkel kell előállnia.

#gazdaság #oroszország #európai unió #lengyelország #klímaváltozás #energia #atomenergia #energiabiztonság #kibocsátáscsökkentés #iparpolitika

Fontos határidő közeleg klímaügyben - Ha ezt bukja, elveszítheti globális vezető szerepét az EU

2025. február 10. fontos nap a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, eddig kell ugyanis a Párizsi Klímaegyezményt aláíró 195 ország kormányának benyújtania friss, a korábbiaknál ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési terveiket az ENSZ részére. Több ország már a napokban véget ért éves ENSZ-klímacsúcson bejelentette új, megemelt klímacéljait, a zöldátállásban élen járó EU viszont valószínűleg a februári határidőt sem fogja tudni tartani, aminek komolyabb negatív következményei is lehetnek, mint az európai presztizsveszteség.

#európai unió #klímaváltozás #energia #üzlet #ensz #párizsi klímaegyezmény #globális felmelegedés #zöld világ #üvegházhatású gáz #kibocsátáscsökkentés #klímacél #klímapolitika

Így áll Magyarország a klímacéljaival a szomszéd országokhoz képest

Három kiemelt mutató - a kibocsátáscsökkentésre, a megújuló energia végső energiafelhasználáson belüli részarányának növelésére, valamint az energiahatékonyság javítására vonatkozó, a nemzeti NEKT-ekben rögzített 2030-as célszámok - alapján vetettük össze Magyarország, Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia vállalásait.

#gazdaság #európai unió #klímaváltozás #magyarország #energiahatékonyság #energia #megújuló energia #versenyképesség #kibocsátáscsökkentés

Kiharcolta az EU, hogy összefogjon a világ a legégetőbb probléma kezelésére

Az Európai Unió meghatározó szerepet játszott a Baku-ban megrendezett COP29 klímakonferencián, ahol sikerült globális egyezséget elérni a pénzügyi források Párizsi Megállapodással való összehangolásáról. A cél, hogy az éves klímafinanszírozás 2035-re elérje az 1300 milliárd dollárt (510 ezer milliárd forintot), amelyhez szélesebb körű hozzájárulói bázist hoztak létre.

#európai unió #klímaváltozás #fenntarthatóság #uniós források #környezetvédelem #kibocsátáscsökkentés #párizsi egyezmény #metán #fosszilis energiaforrások

Drasztikusan felfelé módosította a világ naperőmű-telepítési kilátásait az IEA

Jelentősen felfelé módosította a kibocsátáscsökkentéshez kulcsfontosságú több tiszta villamosenergia-termelő technológia 2050-ben várható globális kapacitásaira vonatkozó előrejelzéseit a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2024-es éves jelentésében ( World Energy Outlook ) az egy évvel ezelőttiekhez képest, köszönhetően az előző jelentés óta világszerte elfogadott döntések és az azóta meghozott intézkedések várható hatásainak beépítésével magyarázható. Rossz hír ugyanakkor, hogy közben emelkedtek a klímasemlegesség eléréséhez szükségesnek tartott 2050-es célszámok is, az ezekhez vezető pálya pedig még meredekebbé vált.

#gazdaság #megújuló energia #energiatermelés #szélenergia #atomenergia #napenergia #energiatárolás #kibocsátáscsökkentés #klímacél #karbonsemlegesség