Hadi béketerv

A magyar miniszterelnök még a mostaninál is nagyobb bajba kerülne, ha hirtelen kitörne a béke. A háború legutolsó áldozata az általa az elmúlt években felépített és legalább jövő tavaszig érvényesítendő haditerve lenne. Pedig erre nagyon számít, nemrégiben összeszámolták, hogy a Kossuth nevét régóta teljesen méltatlanul viselő rádióban beszélve csaknem percenként hagyta el ajkait az „Ukrajna” vagy az „ukrán” szó, minden egyes alkalommal valami veszéllyel, negatívummal párosítva. Újabban már azt az érzetet próbálja kelteni, hogy Ukrajna nem csak kémkedik, de voltaképpen meg is támadhatja Magyarországot. Adófizetői forintok milliárdjait költötte előbb egyszerűen „békepárti”, aztán már kimondottan ukrán- és Európa-ellenes plakátokra, internetes, tévé- és egyéb hirdetésekre. Ideje is fogytán, most már a hívek fejében is nehéz lenne váltani, meg aztán az ország állapota se nagyon enged mást, mint a félelemre alapozott kampányt.

#háború #orosz-ukrán háború #kampány #kormánypropaganda #béketerv #ukrán támadás #magyar külpolitika

Velünk senki

Lengyelország nagyjából a 10. század óta létezik. A PiS párt, Orbán ottani elvbarátja 2001 óta, és ki tudja, megéri-e a jövő századot. Ugyanez, vagy hasonló elmondható Romániáról és az AUR-ról, Szerbiáról és a Szerb Haladó Pártról, Horvátországról és a Szociáldemokrata Pártról, Szlovéniáról és a Szlovén Demokrata Pártról, Ausztriáról és az FPÖ-ről, Csehországról és az ANO-ról, Szlovákiáról és az Irány-Szociáldemokráciáról is. A felsorolásból nem csak az tűnik ki, hogy mekkora ideológiai katyvasz a Fidesz szövetségi rendszere - a baltól a szélsőjobbig, az liberalizmustól a konzervativizmusig van benne minden, mint a búcsúban -, meg hogy nem a szuverenizmus jelenti a közös részhalmazt, hanem inkább a nyílt Putyin-barátság (kivéve Jansánál: ha őt is beleszámítjuk, akkor az egyetlen találkozási pont a korrupció). A legfeltűnőbb, hogy mennyire rövid távra szól, mennyire taktikai – minden stratégia nélkül – ez a barátkozás. Hogy ellenpont is legyen: Lengyelországgal egy 200 éves szövetséget dobott oda a magyar kormány az oroszok (ugyancsak 200 éve permanensen háborús ellenfeleink, forradalmaink eltiprói) pillanatnyi jóindulatáért. De hogy távolabb tekintsünk, azzal a Finnországgal is sikerült ugyanilyen okból, a NATO-csatlakozásuk pár hónapnyi, orosz érdekű elhúzása végett összeveszni, akik szintén a reformkor óta tekintettek ránk szinte testvérként, részben a nyelvi rokonság, részben a finn-orosz és a magyar-orosz relációk adta történelmi párhuzamok miatt.

#lengyelország #magyar külpolitika #orosz érdekek #szomszéd országok #taktikai szövetségek

Kés a hátban

Mindenki a véleményünkre kíváncsi. Kérdőívet küld a kormány és a Tisza, csúcsra járnak a közvélemény-kutatók. Az országot fele-fele arányban megosztja, mit gondol Ukrajnáról. Nem volt ez mindig így, 2022 előtt nem volt különösebb bajunk a szomszéddal. Legalábbis, ha nem számítjuk a határ menti korrupciót, a zárjegy nélküli cigarettát, vodkát, meg amit még csempészni lehetett. De úgy összességében rendben voltunk velük.

#ukrajna #kormánypropaganda #eu-tagság #magyar külpolitika

A magyar külpolitika elvtelen és politikai harcban áll szinte az összes demokráciával

Abban igazmondó a kormányfőnk, hogy nincsenek elvei.

#ukrajna #oroszbarátság #határon túli magyarok #szép szó #magyar külpolitika

Külpolitika kerestetik

Mint az előre látható volt, itt a „mi már három évvel ezelőtt megmondtuk” kezdetű ostobaság. A magyar külügyminiszternek titulált személy – aki nem kevésbé lojális Moszkvához, mint elődei közül Sík Endre (1958-61), Péter János (1961-73) vagy Puja Frigyes (1973-83) –, sietett úgy tenni, mintha az ukrán kapitulációra irányuló tevékenysége mindig is azonos lett volna a békevággyal. Persze, mivel nem ért se a diplomáciához, se a történelemhez, most is kapkod és kényszeresen túlmozgásos. Az Egyesült Államok elképesztő nyomása hiába szorította rá Ukrajnát egy olyan fegyverszüneti ajánlatra, amelyet az orosz hadsereg nem tudott kikényszeríteni, a fronton egyelőre a korábbinál is véresebb harcok dúlnak – mindkét fél bizonyítani akarja, hogy van még ereje a folytatáshoz. Ez még messze nem az az állapot, amikor a háborúk véget szoktak érni, ráadásul az amerikai álláspont is bizonytalan, semmi jele, hogy Moszkvára is hatással lenne.

#orosz-ukrán háború #európai unió #magyar külpolitika #ukrán kapituláció

Sötétség

Országunk külpolitikájának irányítói lelkesen keresik a diktatúrák kegyeit, különösen azután, hogy a Trump-adminisztráció is csatlakozott Putyinék sötét világához. Nincs itt semmiféle szuverenitás, egyenes gerinc, erkölcsről nem is beszélve, csak arcpirító szégyenérzet, azokban legalábbis, akik érzik, mennyire mélyre süllyesztették az országot, melynek neve oly jól csengett a világban évtizedeken át.

#orosz-ukrán háború #ensz #magyar külpolitika #diktatúrák

„Orbán Viktor mintha más szövetség tagja lenne, mint Magyarország”

Az, hogy valaki jár valamerre, és bekiabál az ablakon, még nem fog tűzszünetet eredményezni − jelentette ki a Népszavának adott videóinterjújában Balázs Péter volt külügyminiszter Orbán Viktor úgynevezett békemissziójáról. Videóinterjú.

#videó #orbán viktor #oroszország #interjú #diplomácia #magyarország #szövetség #magyar külpolitika #békemisszió #napi visszhang

Publicus: Az emberek 55 százaléka nem ért egyet az Orbán-kormány keleti nyitás politikájával

A magyarok nem hisznek az orbáni külpolitika mindenhatóságában. Még a Fidesz szavazóinak 48 százaléka szerint is csupán közepes Magyarország befolyása a nemzetközi színtéren.

#belföld #fidesz #publicus intézet #orbán-kormány #eu-csúcs #keleti nyitás #magyar külpolitika #tisza párt