Orbán balsorsa: a Magyar-párt

Orbán Viktor (ha a fehérvári-alcsútdobozi-Cinege utcai fejlődéstörténet gumírozása alapján létezik még ilyen nevű ember) hívei számára legfőbb erénye a megbocsáthatatlan bűne is egyben: víziót adott sokaknak, de a többieknek is csak ezt szabad éltetni. Ha éltetni nem tudják, akkor kivándorolhatnak, vagy ha mégis maradnának (2,6 millió döntően adófizető távozása megviselné az államháztartást), akkor „nix ugribugri” (2015, Tapolca): eszükbe se jusson felszámolni akarni az ő álnokul kimódolt rendszerét, amit éppen kulturális korszakba igyekszik ágyazni (Tusványos, 2018). Szerinte (2025, Orbán-Hont ádáz torokra menés) a Tisza nem magyar párt, hanem brüsszeli. Micsoda sületlenség (és a betiltó-kitiltó vádbeszéd első sora) ez! Tessék mondani, ha a Tisza brüsszeli párt, akkor a 2,6 millió Tisza-szavazó is belga zsoldban áll? És a fideszes „szuverenitásvédelem” a Tisza után fellép a szavazói ellen is? Ugyanakkor: ha a Fidesz nem magyar párt, akkor a 2,2 millió szavazója is moszkvai? És mi van a kétmillió párttalan párával, aki szerint az égvilágon senki sem képvisel magyar érdekeket? Ez már egy végletesen együgyű ország, ahol juszt se nevezzük Magyarnak a legnagyobb ellenzéki erő vezetőjét? A magyar név megint szép lesz, vagy a hatalom „balsorsnak” nevezi az ország egyik felét? Himnusz live stream, múltmegbűnhődés, honját a hazában nem lelés, vérözön, lángtenger, halálhörgés, siralom. Haverok, buli, fantasztikus 2025.

#orbán viktor #magyarság #visszhang #magyar péter #tisza párt