Haza és hasadás

Megtalálta a hangját Sulyok Tamás. A kedvenc mondókáját, házimunkáját, keresztrejtvényfejtő-szófáját és ízületkímélő töltőtollfogását még nagy erőkkel keresi, de a hangja már megvan. Karizmának nem mondanánk, nem egy seriff határozott lépteinek hangja, mielőtt rárúgja az ajtót a tolvajbandára, de legalábbis egy hang, ami más, mint az elődeié. Nem a lényege más, hanem a megszólalás pillanata. Azt találta ki ugyanis a nagy semmittevés-semmitmondás (kegyelmi ügyektől irtózás) közepette a köztársasági elnök, hogy nem az új év első perceiben intéz szózatot a néphez, hanem karácsony második napján. Ez lett az ő alkotmányjogi mozgástere. A nagy államfői innováció. Hogy ez eddig senkinek nem jutott eszébe! Kellett hozzá egy jogtudós, aki szereti a NER-t. Ahogy az összes eddigi fideszes államfő szerette. Egyikük sem emelt szót az illiberális puccs ellen, helyeselték azt, máskülönben el sem vállalták volna a kínos feladatot. Aki a nemzet egységének megtestesítésére vállalkozik a világ egyik legnagyobb nemzetszétfűrészelő vállalkozásának felkérésére, az vagy fajankó, vagy cinkos. Aki szerint nincs itt semmi látnivaló, Orbán minden demokráciától távolodó ballépését aranyba kellene önteni.

#karácsony #beszéd #sulyok tamás #nemzeti egység

Kétmilliós nemzet

Kevés elvontabb fogalom létezik a politikában annál a nemzeti egységnél, amelynek a megóvását az alkotmány a köztársasági elnök feladatául rendelte. Sulyok Tamás ráadásul többszörösen is szerencsétlen időpontban érkezett ennek a feladatnak a teljesítésére. Egyrészt az elnöki pozíció tekintélye – egyáltalán nem függetlenül sem a mindenkori elnöknek strómanszerepet szánó Orbán Viktortól, sem Sulyok elődeitől vagy magától a jelenlegi elnöktől – sosem látott mélységben van (csak azért nem a mélyponton, mert a jelek szerint mindig van lejjebb). Másrészt pedig Sulyok Tamás egy olyan pártot képvisel közéleti pályafutása kezdeteitől, amely hatalomra kerülve kormányprogramot csinált a nemzeti egység felszámolásából. Aki itt él 2010 óta, pontosan fel tudja idézni, hogyan bélyegezték meg és rekesztették ki a jogegyenlőségből – ironikus módon a nemzeti együttműködés nevében – a lecsalózott rokkantnyugdíjasokat, a romákat, a nőket, a szexuális kisebbségeket, a nem kollaboráns egyházak híveit, az ellenzéki szavazókat.

#sulyok tamás #nemzeti egység

Sulyok Tamás és a nemzet kétsége: a jogállamiság Bástyája, avagy újabb közjogi méltatlanság?

Négyszer említette a jogállamiság fogalmát Sulyok Tamás a beiktatási beszédében. Elsőként erre tért ki mint államfői létének „támaszára és iránytűjére”. A jog, a közjog, a jogrendszer, a jogorvoslat legalább tucatszor kapott említést a Sándor-palota előtt. Jo­gász­emberről szólván mindez nem meglepő. A megígért hű és határozott tartás már-már azt a benyomást keltette, hogy a negyedik köztársaságnak esélye lehet letérni az orbáni illiberalizmus útjáról. Olyan államfővel, aki vakon hisz az Orbán-rendszerben, aligha. Sulyok szemernyi kétséget sem hagyott afelől, hogy Orbán-hívő, és hogy – pedig igény volna rá – nem fog „Demokráciát!” transzparenssel a Karmelita elé vonulni. Ahogy arra sincs sok esély, hogy a „moszkvai személy” letér a semmibe vezető vágányról.

#jogállamiság #visszhang #sulyok tamás #nemzeti egység