10 százalékos önerő: az első lakásukat vásárló fiatalok nyertek, a hitelkockázatok nem nőttek

Az MNB 2024. január 1-jétől az elsőlakás-vásárlókra vonatkozóan alacsonyabb, 10 százalékos önerőelvárást vezetett be. A kedvezőbb önerőelvárás bevezetése óta eltelt időszak eredményei alapján elmondható, hogy a módosítás a hitelezési és lakáspiaci kockázatok érdemi növekedése nélkül, célzottan támogatta a fiatalok saját tulajdonú ingatlanhoz jutását. A tapasztalatok alapján tehát az általános jelleggel alkalmazott adósságfékek természetes negatív mellékhatásai megfelelő célzottsággal a kockázatok emelkedése nélkül minimalizálhatók.

#hitel #ingatlan #fiatalok #hitelezés #bank #lakáshitel #adósságfék #önerő

Egyre kisebb saját erővel vesznek ingatlant a magyarok - Berobban a 10 százalékos önerő?

Az újonnan felvett jelzáloghitelek 2-3 százalékánál használják ki a lakossági hitelfelvevők azt, hogy most már 20% alatti önerővel is lakáshoz lehet jutni az MNB lazításának köszönhetően – derült ki a friss jegybanki adatokból. Az első lakásukat szerző 41 év alattiak mellett idén év eleje óta már az energiahatékony lakásba költöző idősebb hitelfelvők számára is adott a lehetőség, hogy a fedezeti ingatlan forgalmi értékének a 90%-áig eladósodjanak. A jegybank kétlépcsős lazításával párhuzamosan azonban a banki értékbecslés mintha relatíve szigorodott volna: nem tartják szorosan a lépést a lakáspiaci drágulással, ami miatt a gyakorlatban magasabb az effektív önerőelvárás. A statisztikák így is azt mutatják, a lakásértékhez képest egyre nagyobb hiteleket vesznek fel a magyarok.

#hitel #ingatlan #hitelezés #bankrendszer #lakáspiac #bank #lakáshitel #jelzáloghitel #adósságfék #önerő

Remek hír jött Németországból

A német üzleti hangulat a várakozásoknak megfelelően javult márciusban az Ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint.

#gazdaság #németország #elemző #adósságfék #üzleti bizalmi index #gazdasági hangulat

Németország 1000 milliárd eurós ígéretét csodaszámba veszik, de csalfa remény lehet

A német Bundestag megszavazta az adósságfék eltörlését, ezzel lezárva a közel két évtizedes, közmondásossá vált fiskális szigort és új korszakot nyitva Európa legnagyobb gazdaságában. A döntés lehetőséget teremt arra, hogy Berlin fokozatosan növelje az állami beruházásokat, különösen az infrastruktúra és a védelmi ipar területén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Németország azonnal hatalmas adósságot halmoz fel vagy rögtön elárasztja pénzzel a gazdaságot. A hamarosan megalakuló új kormány egy évtizedes terv mentén, fokozatos kötvénykibocsátással finanszírozza majd a kiadásokat, hogy elkerülje a pénzpiacok sokkolását. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan zajlik majd ez a folyamat, milyen gazdasági és politikai kockázatokkal jár, és milyen hatása lehet az európai gazdaságpolitikára a lépésnek.

#gazdaság #németország #10 éves német állampapírhozam #költségvetés #államadósság #fiskális politika #infrastruktúra #kötvénykibocsátás #adósságfék