Képesek lehetünk bioélelmiszerekkel ellátni az emberiséget?

A biogazdálkodási módszerek bevezetése egyre nagyobb figyelmet kap mind politikai, mind tudományos körökben. A biogazdálkodás paradigmája szerint a gazdaság kiegyensúlyozott egység, amelyben a termelési, környezeti és emberi tevékenységek integrálódnak. Az ökológiai állattenyésztésnek több korlátja van a hagyományos rendszerekhez képest. A legtöbb esetben a gazdaságban ökológiai növénytermesztést is feltételeznek, és a teheneknek legeltetniük kell a nyári időszakban, ami korlátot jelent a nagyobb gazdaságok számára. Az ökológiai állattenyésztésben a mesterséges megtermékenyítéssel szemben a természetes megtermékenyítést részesítik előnyben, és tilos a hormonok vagy más készítmények használata a hőszinkronizáláshoz vagy betegségek megelőzésére. Az ökológiai gazdaságoknak nem engedélyezett az állatgyógyászati készítmények használata, és a gyógyítás utángyógyászati készítményekkel a tej értékesítése kétszer olyan hosszú ideig tilos, mint a hagyományos rendszerekben. Az állatok takarmánya nem tartalmazhat GMO-kat, antibiotikumokat, növekedésserkentőket vagy hormonkészítményeket, és a borjakat három hónapig természetes tejjel kell etetni.

#gazdaság #mezőgazdaság #szervezetek #krtk #krtk blog #gazdálkodás

Ami összeköt, az elválaszt? A digitalizáció területi egyenlőtlenségei a magyar feldolgozóipar tükrében

A digitalizáció a 2010-es évek során egyre nagyobb jelentőséget kapott a társadalmi-gazdasági tényezők között egyrészt a digitális eszközök alkalmazásának terjedése, másrészt a gazdasági életben betöltött szerepe révén. Ennek a folyamatnak, amelyet az Ipar 4.0 időszak első hullámának is tekinthetünk, része, hogy ezek az eszközök és megoldások fokozatosan megjelennek a magyar feldolgozóiparban is. Kutatásunk révén arra kerestük a választ, hogy a magyar feldolgozóipar ágazati szerkezete és a digitalizáció térbeli mintázata között vannak-e összefüggések és amennyiben igen, ezek milyen formában jelennek meg egyes ágazattípusok között.

#egyenlőtlenség #autóipar #ipar 4.0 #munkaerő #személyi jövedelemadó #digitalizáció #krtk blog

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

#nyugdíj #munkaerőpiac #megtakarítás #pénzügy #corvinus egyetem #krtk blog

Miért járnak négykeréken a gyerekek iskolába, ha van más megoldás is?

Az 1970-es évektől a fejlett országokban a városi terekben kialakult az úgy nevezett ’hátsó ülésen utazó generáció’, azon gyerekek csoportja, akiket a szüleik nap mind nap autóval fuvaroznak az iskolába. A jelenségnek számos negatív hatása van egyrészt a gyermekekre, másrészt a környezetre, harmadrészt pedig a városi terekre. A tanulmány a városi közlekedésszervezésben a napi rendszerességű iskolába járás problematikáját járja körül, bemutatva olyan jó példákat, mint a pedibusz és a bicibusz kezdeményezések, amelyek a globalizációban ellentétben a ’lassú város’ koncepció tükrében a lokális értékekre és erőforrásokra helyezik a hangsúlyt. Bemutat olyan az utóbbi években Magyarországon is meghonosodott városi mobilitást támogató programokat, mint a ’Gödöllői Pedibusz’ és ’Pécsi bicibusz’, amelyek egyrészt felügyelt, biztonságos, csoportos megoldást kínálnak az iskolás gyermekeknek és családjaiknak az iskolába járáshoz, másrészt pedig közösséget építenek a különböző generációk között.

#olaszország #járvány #koronavírus #franciaország #románia #költségvetés #krtk blog #fejlett országok #városi közlekedés

Környezetbarátabbak-e a női gazdák?

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG) bevezetése az Európai Unió (EU) Közös Agrárpolitikájában (KAP) fontos lépés volt az éghajlatváltozás kezelése és a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása felé. Noha számos tanulmány vizsgálta az AKG-k hatását a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségére, a mezőgazdasági üzemek teljesítményére és más aspektusokra, kevés figyelmet szenteltek eddig a nemek közötti egyenlőség kérdésének. Az e cikk alapjául szolgáló kutatás célja az volt, hogy feltárja a nők által vezetett gazdaságok szerepét a zöld mezőgazdasági gyakorlatokban Szlovéniában. A vizsgálat nemcsak az AKG-k elfogadásának és intenzitásának mozgatórugóit kívánja feltárni a nemek közötti egyenlőség szempontjából, hanem betekintést nyújt a női gazdálkodók tapasztalataiba és kihívásaiba is ebben a kontextusban.

#mezőgazdaság #egyenlőtlenség #beavatkozás #munkaerő #demográfia #krtk blog

Napi több tízezer eurós megtakarítást is hozhat a nagyfeszültségű hálózat hatékonyabb kihasználása

A villamos energia átviteli hálózat, mely Európa országait összeköti, már ma is integráltan működik, mind műszaki, mind kereskedelmi szempontól. Ugyanakkor a jelenlegi rendszerek csak a menetrendezett villamosenergia-szállításokra fókuszálnak. Kutatásunk vizsgálatai szerint a már meglévő hálózat kapacitása akkor használható ki a leghatékonyabban, ha a területi, regionális alapon szervezett piacok közötti szállítások hálózati koordinációja mellett a különböző típusú energiatermék piacai közötti koordináció is megvalósul. Jelen összefoglaló cikk a Sustainable Energy, Grids and Networks folyóiratban megjelent tudományos közleményünk alapján készült.

#energia #export #tulajdon #aukció #krtk blog #technológiai fejlődés #villamosenergia

Település, járás vagy vármegye? Mi alapján hozzunk szakpolitikai döntéseket?

A társadalmi-gazdasági felmérésekben vannak olyan jellemzők, amelyekről egyéni szinten nem állnak rendelkezésre adatok, ezért az aggregált adatokkal kell dolgozni. Például nem állnak rendelkezésre egyénenként jövedelmi adatok, de települések szintjén igen. Ez viszont felveti a módosítható területi egység (MAUP) problémáját. Az aggregáció szintje (település, járás, vármegye, régió) befolyásolja a területileg aggregált adatok elemzéséből kapott eredményeket. Az aggregáció kérdésével azért fontos foglalkozni, mert a területi kutatások eredményeit felhasználják a közigazgatási, területfejlesztési és gazdaságpolitikai döntéshozatalban, és a különböző aggregációs szinteken végzett tanulmányok eltérő eredményekre vezethetnek, ami befolyásolhatja a területfejlesztési vagy egyéb támogatások elosztását.

#budapest #egyenlőtlenség #uniós támogatás #tanulmány #krtk blog #adatbázis #elemzések

"Valóságos földi pokol lett Svédországból" – akkora a válság az országban, hogy az már nem is igaz

A fenti, idézőjelben lévő cím talán túlzónak és hatásvadásznak tűnik, ugyanakkor meglehetősen hűen adja vissza valóságot. (Írásunk címét többek között a következő hír inspirálta.) Már amennyiben „valóság” alatt a hazai média, illetve a politikai közbeszéd egy része által az elmúlt években Svédországról kialakított képet értjük. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy ez a narratíva mennyiben tartható, amennyiben tudományos szempontok szerint összegyűjtött adatok és percepciók segítségével tárjuk fel azt, hogy valójában mit is tudunk a svéd társadalom állapotáról, és mit látunk, ha mindezt Magyarországgal hasonlítjuk össze. Jelen írás egy most kezdődő kutatás első eredményeit foglalja össze.

#kivándorlás #járvány #infláció #megélhetés #életszínvonal #krtk blog #gazdasági válság

Kasszás Erzsi nélkül elképzelhetetlen a kereskedelem – vagy mégsem?

A múlt században még elképzelhetetlen volt egy üzlet a reklámokból jól ismert „kasszás Erzsi” nélkül, napjainkban azonban ez már valóság. Sőt egyre több országban hódítanak a kassza nélküli üzletek. A digitalizáció és a technológiai innovációk térhódításával megjelent egy új trend, a pénztár nélküli üzletek, amelyekben applikációk, kamerák és érzékelők váltják fel a humán pénztáros, személyzet szerepét. Ezen új technológiát világszerte számos startup vállalkozás kifejlesztette már, közülük is a legismertebb az amerikai Amazon Go. Azonban az elmúlt öt évben Európában is egyre terjed a technológia és immáron hazánkba is már megérkezett. A tanulmány a kassza nélküli üzletek kialakulását és terjedését mutatja be.

#járvány #koronavírus #mesterséges intelligencia #amazon #kiskereskedelem #fintech #krtk blog

Szakad a magyar energiafelhasználás, de ez nem oldja meg az ország súlyos problémáját

Magyarország teljes energiafelhasználása 2020 óta csökken, de ez nem a fogyasztók attitűdjének kedvező irányú változására vezethető vissza, hanem az elmúlt évek gazdasági és politikai eseményeinek hatásaként fogható fel, így az új ambiciózus uniós célkitűzések elérése továbbra is jelentős beruházásokat igényel.

#oroszország #orosz-ukrán háború #olaj #megújuló energia #szankció #kőolaj #krtk blog #paksi atomerőmű

Magyarország ki van szolgáltatva Kínának – és a függés egyre csak nő

A globális értékláncokba erősen integrálódott magyar gazdaság jelentős mértékben függ a Kínából érkező alkatrészektől és részegységektől. Új adatok alapján azt is látjuk, hogy ez a függés változik: egyre kevésbé a Kínában működő külföldi vállalatoktól és egyre inkább a helyi tulajdonban levő cégektől érkeznek ezek a termelési inputok. Mivel feltehetően ez jellemzi más országok Kínával folytatott külkereskedelmét is, így az ú.n. leválás vagy decoupling új megvilágításba kerül: nemcsak vállalati profitmegfontolások tehetik nehézzé, hanem a termelési kapacitások mozgatása, fejlett országokba vagy baráti fejlődő országokba való áthelyezése is sokkal problémásabb lehet, ha maga a termelési kapacitás kínai tulajdonban van.

#samsung #autóalkatrész #export #fejlődő #audi hungária #krtk blog #multinacionális vállalat #fejlett országok #kutatás-fejlesztés #bosch #mercedes-benz manufacturing hungary

Már születéskor eldől a magyar gyerekek sorsa

A szegény és jobbmódú gyerekek egészségi állapotában már egészen kis gyerekkorban jelentős különbségeket tapasztalunk. Ezek a különbségek az életkor előrehaladtával általában nőnek. A kisgyermekkori egészség komoly hatással van a felnőttkori egészségre és a munkaerőpiaci sikerességre. Milyen tényezők játszanak szerepet a gyerekkori egészségi egyenlőtlenségek alakulásában? Kutatásunkban erre a kérdésre kerestük a választ.

#egészségügy #csecsemő #egyenlőtlenség #beavatkozás #krtk blog #táplálékkiegészítő

Íme a számok: ennyi bevándorló él pontosan Magyarországon és az EU-ban

Vendégmunkások, migránsok, idegenek – csak néhány a nem túl pozitív hangvételű jelzőből, amikkel a külföldieket szokta a magyar nyelv illetni. De kik ők valójában? Hányan vannak? Honnan jöttek? Hol élnek a legtöbben? A következőkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

#munkaerőhiány #kivándorlás #illegális bevándorlás #nyugdíj #bevándorlás #beavatkozás #munkaerő #krtk blog

Jó-e, ha Kína irányítja majd a magyar akkumulátor-exportot?

Magyarország már jelentős mennyiségben exportál akkumulátorokat. A kivitel fő iránya Németország, de az utóbbi években nőtt a földrajzi diverzifikáció, más európai országok is célpiacok. A kínai akkumulátoripari cégek tömeges érkezésével az akkumulátor-export tovább nő, a BYD révén pedig a járművek kivitelének egy része is kínai cégtől származik majd. Mindez biztonsági és gazdasági kockázatokat vethet fel egy konfliktusosabbá váló geopolitikai helyzetben.

#németország #törökország #olaszország #lengyelország #hollandia #elektromos autó #állami támogatás #akkumulátorgyár #tulajdon #krtk blog

Ezért kereshetnek többet a magyar férfiak, mint a nők

Ha a nemek közötti bérkülönbségekről van szó, fontos megkülönböztetni, hogy az általános különbségekről, vagy adott munkahelyen és munkakörön belüli bérkülönbségekről beszélünk. Utóbbi összevetés ugyanis jóval kisebb különbségeket takarhat, mivel nem tartalmazza a két nemnek az egyes foglalkozásokba és eltérő vállalatokba történő eltérő szelekcióját. Minden igyekezet ellenére mind Magyarországon, mind nemzetközi viszonylatban ez a fajta bérszakadék is még mindig jelen van. Ennek pedig számos olyan oka van, ami miatt az egy munkahelyen belüli, nemek közötti bérkülönbségek még várhatóan továbbra is fennmaradnak. Azonban van néhány biztató fejlemény és törekvés mind EU-s mind hazai szinten.

#munkaerőpiac #biztosítás #elbocsátás #közgazdaság #diszkrimináció #krtk blog #bérszakadék #magyar adatok

Mit gondolnak a magyarok arról, ki irányítja az életüket?

Tehetetlennek érzi magát az élet nehézségeivel szemben? Néha úgy érzi, csak sodródik az életben? Vagy ön az a típus, aki ha elhatároz valamit, azt véghez is viszi? A pszichológia tudományában évtizedek óta ismert az úgynevezett kontrollhely (locus of control) fogalma, mely éppen ezt az attitűdöt, világlátást hivatott megragadni. Cikkünkben bemutatjuk, mi is az a kontrollhely, majd magyar adatok segítségével vizsgáljuk, milyen viszonyban áll ez olyan egyéni eredményekkel, mint például a jövedelem, vagy a végzettség. Eredményeink többsége egybevág a nemzetközi tapasztalatokkal, azonban rávilágítunk eddig kevéssé tárgyalt jelenségekre is. A cikk eredeti verziója a Közgazdasági Szemlében jelent meg.

#kapcsolat #munkaerőpiac #megtakarítás #munkanélküliség #valószínűség #kontroll #nemzetközi #krtk blog

Mennyire igazságos a magyar nyugdíjrendszer?

A nyugdíjak egyenlőtlenségét a legtöbb fejlett országban nagyobb figyelem övezi, mint a keresetekét. Bár a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer lényegében véve követi az életpálya-kereseteket, helyenként tartalmaz újraelosztó, a kereseti egyenlőtlenségeket kiegyenlítő elemeket. A magyar nyugdíj-egyenlőtlenségek az elmúlt években jelentősen emelkedtek, és véleményünk szerint ez a folyamat társadalmi méretekben nem előnyös. Ugyanakkor az elmúlt években beköszöntő magasabb inflációs környezetben, valamint a reálbérek robbanásszerű emelkedésének elmúltával az induló nyugdíjak reálnövekedése mára leállt (amit egy nyugdíjrendszerbe épített technikai hatás, a nominálisan rögzített degressziós küszöbök elértéktelenedése is segített), sőt meg is fordulhat.

#nyugdíj #nyugdíjrendszer #infláció #egyenlőtlenség #átlagkereset #reálbér #krtk blog

Mennyire nagy baj az egyenlőség hiánya a magyar oktatásban?

<p>A magyar közoktatási rendszer egyik alapvető problémája az általános iskolai oktatásban tapasztalható nagymértékű iskolai szegregáció. A rendszerváltást követő években a különböző társadalmi hátterű tanulók iskolai elkülönülése erősödött, aminek következtében a 2000-es évek elejére a szegregáció mértéke nemzetközi összehasonlításban is jelentős mértékűvé vált. Hogyan alakult az általános iskolai szegregáció mértéke az azóta eltelt két évtizedben Magyarországon és ennek milyen következményei lehetnek a társadalmi egyenlőtlenségekre? Kutatásainkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ.</p>

#egyenlőtlenség #munkaerőpiac #település #krtk blog #gimnáziumok #oktatási rendszer

Miért magasabbak a bérek Magyarország egyik részében, mint a másikban?

<p>Az elmúlt harminc évben a regionális bérkülönbségekben nem volt kedvező irányú tartós elmozdulás Magyarországon. Különösen aggasztó, hogy az Európai Unió kohéziós politikáján keresztül lehívható fejlesztési források elköltésével sem sikerült látványos eredményeket elérni a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklésében. Az ország egyre inkább a nyertes és vesztes térségek markánsan elkülönülő csoportjaira szakad, a növekedés közvetlen előnyeiből egyre inkább csak a főváros és vonzáskörzete részesül, miközben a vidék nagy részén tartósan alacsony marad a bérszínvonal. Míg a fővárosban tavaly 370 ezer forint volt a nettó havi átlagkereset, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében egy átlagos munkavállaló csupán 222 ezer forintot vitt haza a hónap végén. A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és az ELTE Regionális tudományi Tanszék munkatársai egy <a href="https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2023/12/KRTKKTIWP202334.pdf">friss kutatásukban</a> arra vállalkoztak, hogy mikroadatok segítségével számszerűsítsék a munkavállalók és a járások szintjén megfigyelt havi átlagbér-különbségek egyéni, munkáltatói és térségi összetevőit.</p>

#egyenlőtlenség #átlagkereset #munkaerőpiac #beavatkozás #munkaerő #munkaszerződés #közmunka #krtk blog