Rendszerszintű hiba, strukturális illúzió – Miért hibás a HUN-REN humán kutatóközpontok ELTE-hez csatolása?

Az intézményi reformok világában nem ritka, hogy a változtatásokat tetszetős jelszavakkal, hangzatos modernizációs ígéretekkel és látszólagos nemzetközi példákkal indokolják. Azonban a felszín alatt gyakran nem csupán adminisztratív átrendeződés zajlik, hanem olyan rendszerszintű átalakítás, amelynek logikai megalapozottsága, tudománypolitikai indokoltsága, hosszú távú következményei súlyos kérdéseket vetnek fel. A HUN-REN törvény szerint „A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (a továbbiakban: HUN-REN) küldetése, hogy az általa végzett tudományos kutatásokkal és innovációs tevékenységekkel hozzájáruljon új tudományos eredmények létrehozásához, ezáltal a magyar gazdaság és az egész magyar nemzet előtt álló társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások megoldásához.” Ez a misszió világosan kifejezi, hogy a HUN-REN célja nem csupán tudományos kiválóság, hanem a magyar társadalom, gazdaság és környezet kihívásaira adott válaszok keresése is, vagyis széles társadalmi felelősségvállalás.

#tudomány #hun-ren #kutatás #innováció #autonómia #egyetem #krtk #krtk blog

A BYD lesz az új "mi autónk"? – A kelet-ázsiai cégek ilyen kockázatokat és lehetőségeket hoznak a V4-ek autóiparába

Valóban jelentős szereplőkké váltak a kelet-ázsiai vállalatok a Visegrádi Négyek (V4) autóiparában, s ha igen, hol, milyen területen törnek előre, és milyen kockázatokkal jár, illetve milyen lehetőségeket hordoz magában mindez? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy nemrégiben publikált tanulmány , melyet a Central European Institute of Asian Studies (CEIAS) által vezetett V4-es kutatócsoport jegyez.

#kína #dél-korea #elektromos autó #byd #autóipar #akkumulátorgyártás #visegrádi négyek #krtk blog #on the other hand #kutatás-fejlesztés

Térképen mutatjuk, hol élnek a legtöbbet keresők Magyarországon (2. rész)

Cikkünk első részében bemutattuk , hogy a magyar települések közötti jövedelemkülönbségek tartósak, és hogy a jövedelmeket meghatározó tényezők – mint az iskolai végzettség vagy a vállalkozások jellemzői – térségenként eltérően hatnak. A Geographically Weighted Regression (GWR) módszer alkalmazása lehetővé tette, hogy ne csupán országos átlagokat lássunk, hanem lokálisan érvényes összefüggéseket is feltérképezzünk. Cikkünk második részében elmélyítjük a vizsgálatot, és megnézzük mennyire változékonyak a különböző hatótényezők, és mit tanulhatunk mindebből a célzott gazdaságpolitika szempontjából.

#oktatás #jövedelem #munkaerőpiac #krtk #infrastruktúra #szakképzés #krtk blog #vidék #iskolai végzettség #területi különbségek

Elképesztő, mennyi élelmiszer landol a kukában – A rövid ellátási láncok csökkenthetik ezt a veszteséget

A helyi élelmiszerrendszerek révén nemcsak friss, jó minőségű termékek kerülhetnek az asztalra: arra is megoldást nyújthatnak, hogy kevesebb élelmiszer vesszen kárba. Kutatásunk a kistermelők hétköznapi gyakorlatai és közösségi megoldásai mentén azt vizsgálja, hogy miként lehet a veszteségből fenntartható működés.

#mezőgazdaság #klímaváltozás #fenntarthatóság #élelmiszer #krtk #krtk blog #vidékfejlesztés #élelmiszerpazarlás

Mennyit érdemes egy magyar borért külföldön elkérni?

A nemzetközi kereskedelem gazdasági növekedésre gyakorolt hatása az utóbbi évtizedekben a közgazdasági kutatások homlokterébe került. A globális kereskedelmi folyamatok makrogazdasági elemzései mellett azonban kevés figyelem irányul az ágazati sajátosságokra, holott ezek gyakran kulcsfontosságú betekintést nyújtanak a helyi gazdaságok dinamikájába. Magyarország borászati szektora ebből a szempontból különösen érdekes esettanulmányt jelent: strukturálisan heterogén iparágról van szó, amelyet az EU-csatlakozást követő sajátos intézményi környezet alakít. A Journal of Wine Economics-ban megjelent tanulmányunkban azt vizsgáltuk, miként befolyásolják a vállalati szintű árképzési döntések – különös tekintettel a profitmarzsokra – a borászatok exportpiaci részvételét és nemzetközi teljesítményét.

#mezőgazdaság #kutatás #borászat #versenyképesség #krtk #bor #külkereskedelem #krtk blog #árképzés

Miért hagyott le minket annyira Lengyelország? Leginkább az oktatásban kell keresni az okokat

A közgazdaságtan tele van olyan tételmondatokkal, amelyeket szinte mantraszerűen ismételgetünk, mert tömören ragadják meg a szakma alapigazságait. Az egyik legismertebb ilyen mantra így szól: „Az államnak az oktatásba és humán tőkébe kell fektetnie, ha hosszú távú gazdasági növekedést akar.” Ezt minden közgazdász kívülről fújja – és nem véletlenül. A gond csak az, hogy hiába hangzik el újra és újra ez az alapvetés a hazai közgazdasági vitákban, a döntéshozók mintha teljesen immunisak lennének rá. A figyelmeztetések – miszerint a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb strukturális gyengesége az alacsony szintű humántőke-beruházás – már évtizedek óta visszhangzanak, mégsem követi őket valódi változás. Ebben a visszhangtalan közegben a közgazdászoknak egyre frusztrálóbb folyton előrángatni a humán tőkét, mint választ, hiszen úgy tűnhet, mintha beragadt volna egy régi lemez, és semmi eredetit nem tudnánk mondani.

#oktatás #foglalkoztatás #lengyelország #innováció #gdp-növekedés #felsőoktatás #krtk #krtk blog #termelékenység #kutatás-fejlesztés #humántőke

Térképen mutatjuk, hol élnek a legtöbbet keresők Magyarországon

Miért keresnek többet egyes hazai településeken, mint másokon? Vajon mindenhol ugyanazok a tényezők befolyásolják a helyiek jövedelmét, vagy térségenként eltérő, mi számít igazán? Elemzésünk ezekre a kérdésekre kereste a választ – de a válasz korántsem egyszerű.

#oktatás #jövedelem #munkaerőpiac #diploma #krtk #krtk blog #szakképesítés #területi különbségek

Ilyen veszélyeket jelenthet az AI a közgazdasági kutatásban

Az elmúlt évtizedek során a közgazdasági kutatás módszertana jelentős átalakuláson ment keresztül. Az ökonometriai módszerek fejlődése és elterjedése, majd a nagy adatbázisok megjelenése után a következő fontos mérföldkövet a mesterséges intelligencia térhódítása jelenti. Ám a módszertani fejlődés nem feltétlenül jelenti az elméleti megértés fejlődését is. Sőt, gyakran éppen az ellenkezője az igaz: a technikai eszközök bonyolultságának növekedésével arányosan csökken az elemzések elméleti megalapozottsága. A tudománytörténet számos példát szolgáltat arra, hogy az új módszerekbe vetett túlzott bizalom tévútra viheti a kutatókat. A közgazdaságtanban különösen jellemző ez a jelenség, mivel e diszciplína folyamatosan küzd a természettudományok egzaktságának elérésére való törekvés és a társadalomtudományi jelenségek inherens komplexitása közötti feszültséggel. Az ökonometria hajnalán hasonló lelkesedés volt tapasztalható, mint amit most a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban látunk. Azonban utólag nyilvánvalóvá vált, hogy a matematikai formalizmus önmagában nem oldotta meg a közgazdasági kérdéseket – sőt, esetenként elfedett fontosabb intézményi és történeti összefüggéseket.

#oktatás #mesterséges intelligencia #kutatás #innováció #módszertan #krtk #közgazdaságtan #krtk blog

Mi köze a Columbo-sorozatnak Karikó Katalinhoz? - Sok minden kell egy jó kutatáshoz

Habár az információbőség széles találkozási felületet biztosít az akadémiai, valamint az azon kívüli világ között (gondoljunk csak a sajtóban megjelenő kutatási eredményekre), ez azonban mégsem feltétlenül járul hozzá a tudomány természetének mélyebb megértéséhez. A látszólag paradox helyzet különböző szélsőséges hozzáálláshoz vezethet a túlzott elvárásoktól egészen a tudománnyal szemben tanúsított fanatikus bizalmatlanságig. Írásom a tudományos munkát járja körül egy geográfus-kutató nézőpontjából, egyfajta híd szerepet kíván betölteni. Célja közelebb hozni ezt a két világot, amelyre nagy szükség van egy olyan korban, amikor az információ korlátlansága sok esetben a megértés korlátaival párosul.

#tudomány #kutatás #módszertan #krtk #krtk blog #kutató

A fiúk tényleg sokkal jobbak matekból? – A szülők is torzítják a lányok önértékelését, ami kihat karrierjükre is

A fiúk sokkal jobbnak gondolják magukat matematikából, mint a lányok – még akkor is, ha a tesztpontszámaik megegyeznek. Brit ikerpárok adatain végzett elemzésünk azt mutatja, hogy ebben fontos szerepet játszik a szülők sztereotipikus értékelése: túlértékelik a fiúk, és alulértékelik a lányok matematikatudását, amit a gyerekek később internalizálnak. Ha egy családban fiú- és lánygyerek is van, a matematika-önértékelésük közötti különbség még nagyobb lesz. Ha a tehetséges nők azért választanak kisebb valószínűséggel tudományos pályát vagy vezető pozíciót, mint a hasonlóan tehetséges férfiak, mert tévesen alábecsülik a képességeiket, az felesleges társadalmi és gazdasági veszteségekhez vezet.

#oktatás #matematika #munkaerőpiac #karrier #krtk blog #bérkülönbség #nemek közötti egyenlőség

Egyre kedveltebbek az ukrán divattervezők – De kinőheti-e összeszerelő üzem jellegét az ország textil- és ruhaipara?

Ukrajnában jelentős foglalkoztató a ruhaipar. 2020 elején az ágazatban dolgozók több mint 90%-a nő volt, többnyire alacsony hozzáadott értékű munkakörökben. Az országot több mint három éve támadja Oroszország, sok cég megsemmisült, a nemzetközi megrendelők pedig visszavonták megbízásaikat. Számos cég azonban kiemelkedő helytállásról tett tanúbizonyságot a háború alatt, és Ukrajna hatalmas, egyelőre kiaknázatlan potenciállal rendelkezik a textilgyártás terén. Eközben az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt 10 évben jelentőssé váltak. Melyek a fő kihívások, amelyeket az ukrán textil- és ruhaiparnak le kell küzdenie a feljebb lépés érdekében?

#gazdaság #háború #ukrajna #orosz-ukrán háború #foglalkoztatás #innováció #versenyképesség #krtk #krtk blog #ruhaipar #eu-csatlakozás

Boldogság vagy boldogulás: az iskolaválasztás dilemmái kisvárosi környezetben

Tél és koratavasz a lázas iskolakeresés időszaka: a megfelelő pedagógus, osztály vagy intézmény kiválasztása maga mögé utasít minden egyéb témát nem csak a játszótéri, hanem különféle szülői Facebook-csoportok beszélgetéseiben is. Nem csak Magyarországon lett azonban az iskolaválasztás ekkora téttel bíró döntés, a nemzetközi szakirodalom számos ország példáján mutatja be Kínától Anglián át Romániáig, hogy a szülők felfokozott döntési helyzetbe kerültek. De vajon miért lett ekkora tétje az iskolaválasztásnak? Milyen dilemmákkal küzdenek a szülők döntésük során? A választás dilemmája vajon privilégium vagy olyan kényszer, amely a társadalom széles rétegeit érinti? A választás kényszere hogyan jelenik meg a különböző társadalmi csoportoknál?

#oktatás #család #kutatás #iskola #munkaerőpiac #gyermek #krtk #középosztály #krtk blog #mobilitás #társadalmi egyenlőtlenség

Dolgozni kisgyermek mellett? A Covid hosszabb távon súlyosbította az anyák helyzetét

Az elmúlt évek egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdése volt, hogy a COVID-19 járvány milyen hatást gyakorolt a munkaerőpiacra. Különösen igaz ez azokra a társadalmi csoportokra, amelyek már a pandémia előtt is hátrányos helyzetben voltak. Egy friss kutatás azt vizsgálta, hogy a kisgyermekes anyák miként tudtak visszatérni a munka világába a járvány után, és az eredmények nem túl biztatóak.

#oktatás #foglalkoztatás #covid #járvány #kutatás #munkaerőpiac #gyermek #nők #krtk #krtk blog #aktivitás

Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

A nemzetközi segélyezési rendszer már régóta válsággal küzd, működésével sem a donorok, sem a kedvezményezettek nem elégedettek. Miközben a donor országok azt tapasztalják, hogy a segélyek nem hozzák a várt tartós eredményeket, addig a kedvezményezettek sokszor függőségbe, segélycsapdába kerülnek. Emiatt a segélyezésről szóló szakirodalomban több évtizede gyökeret vert az aid exit koncepció, vagyis a segélyezés fokozatos kivezetése a humanitárius és sürgősségi segélyek kivételével. Kérdés, mennyire megvalósítható ez a koncepció.

#fejlesztés #afrika #korrupció #krtk #segélyezés #krtk blog #donor #humanitárius segély #kedvezményezett

Mi lett Európa hidrogénálmaival? Óriási összegekre lenne szükség a kereslet és a kínálat összekötésére

Az európai zöld átállás visszatérő eleme a hidrogén, mint energiahordozó kérdése, melynek esetén sehogy sem akar összeérni a kereslet és a kínálat. Az ENSZ tavaly novemberi klímacsúcsán (COP 29) elfogadták a Hidrogén Deklarációt jelezve az energiahordozó politikai támogatását. Az európaiak számára és gyakorlati szempontból viszont fontosabbak az EU-s szakpolitikák, mint például a Hidrogén Bank újabb aukciói és a február végén bemutatásra került Tiszta Ipari Megállapodás . Ezek a politikai támogatás mellett jelentős pénzösszeget csatornáznak a szektor fejlesztésébe.

#európai unió #klímaváltozás #innováció #megújuló energia #zöld átállás #krtk #hidrogén #krtk blog #energiahordozó

Az élelmiszerek tesztelői félre is vezethetik a termékfejlesztést – Így szűrhetők ki a nem megbízható értékelések

Az élelmiszeripar számára kulcsfontosságú, hogy melyik termékfejlesztési iránynak megfelelően változtatják, módosítják az élelmiszereket, hogy a végtermékeket a fogyasztók leginkább preferálják. Egy friss tanulmányunk azt mutatja be, miként mérhető és értékelhető a fogyasztói válaszok konzisztenciája érzékszervi teszteken. Kutatásunkban két különböző skálát használtunk, majd ezeket külön-külön és együttesen is elemeztük. Eredményeinkben rámutatunk, hogy a következetlen, véletlenszerű fogyasztói válaszok befolyásolják a tesztek eredményeit. Az érzékszervi teszt során azok a fogyasztók, akik szélesebb tartományban használják mindkét skálát, azok válaszai következetesebbnek mutatkoztak. Mivel az élelmiszeriparban a termékfejlesztések kulcstényezője a fogyasztói megítélés, ezért lényeges a következetlen, nem megbízható fogyasztói válaszok kiszűrése.

#tesztelés #kutatás #élelmiszer #fogyasztás #élelmiszeripar #krtk #krtk blog #termékfejlesztés

Ettől függ, hogy kit zavarnak az országok közti gazdasági egyenlőtlenségek

A leggazdagabb országok egy főre jutó nemzeti jövedelme akár kétszázszor akkora is lehet, mint a legszegényebbeké. A nemzetközi együttműködésben készült kutatásom szerint ez azonban leginkább azokat zavarja, akiket a saját országának gazdasági egyenlőtlenségei is aggasztanak, illetve akik magukat szegényebbnek tartják a honfitársaikhoz képest. Hogy országuk vagy ők maguk egyébként ténylegesen mennyire szegények vagy gazdagok, az jóval kevésbé számít. A kutatás újabb bizonyítékot ad arra, hogy a gazdaság objektív valóságáról is mennyire szubjektív tényezők alapján gondolkodunk.

#társadalom #szegénység #kutatás #egyenlőtlenség #jövedelem #gazdaságpolitika #krtk #életszínvonal #krtk blog

Így váltak a globális diplomácia egyre fontosabb szereplőivé a városok

A globális kihívások a jelenlegi társadalmi-gazdasági problémákkal terhelt világban összekapcsolódnak, ma már többdimenziós krízisek sújtják az egyes régiókat, országokat. Gondolunk itt a világon egyszerre jelen lévő túlnépesedésre és népességfogyásra, éhezésre és túltermelésre, háborúkra, egészségügyi vészhelyzetre és természeti katasztrófákra. Ezen problémák legélesebben talán a városokban (főként a nagy- és globális városokban) rajzolódnak ki. Jelenleg is folyamatosan növekszik a városi lakosság száma, 2023 végén elérte a 4,6 milliárd főt az ENSZ adatai alapján. A városi kormányzás, együttműködési képesség, a városok polgárainak, funkcionális térségeiben élők jólétének kérdésköre állandóan jelen lévő fejlesztéspolitikai és fenntarthatósági tématerület.

#gazdaság #klímaváltozás #fejlesztés #ensz #fenntarthatóság #város #emberi jogok #krtk #népesség #krtk blog

Jóval több idénymunkás kell ugyanahhoz a szürethez – Ezt teszi a klímaváltozás az agráriumban

A mezőgazdaság a klímaváltozás által leginkább érintett ágazatok közé tartozik, ami drámai kérdéseket vet fel az élelmiszerellátás biztonságával, az agráriumban dolgozók megélhetésével, illetve tágabban a vidéki közösségek anyagi-kulturális viszonyainak fenntarthatóságával kapcsolatban. A klimatikus viszonyok változása miatt több kockázati tényező is felmerül: a termés mennyisége és minősége évről-évre mind kiszámíthatatlanabbá válik, rontva az ágazat jövedelmezőségét és csökkentve a munkaerő-keresletét. Annak vizsgálata, hogy a klímaváltozás miként hat a leginkább érintett – mező- és erdőgazdasági, illetve építőipari – munkavállalói csoportokra, csupán a 2010-es évektől került fókuszba. A témával kapcsolatos érdeklődés fokozódása azzal is összefüggésben lehet, hogy a pusztító hőhullámok egy elméleti jövőbeli lehetőségből fokozatosan hétköznapi valósággá váltak.

#foglalkoztatás #mezőgazdaság #agrár #klímaváltozás #munkavédelem #munkaerő #krtk #éghajlatváltozás #krtk blog #munkatermelékenység

Így lehet egy bevásárlóközösség szélesebb rétegek számára is vonzó

A bevásárlóközösségek egyre népszerűbb alternatívát kínálnak a hagyományos élelmiszer-kereskedelmi csatornákkal szemben. Egy friss kutatás azonban feltárta, hogy az elkötelezettség szintje alapján a vásárlók jelentősen különböznek egymástól, nemcsak motivációikban, de vásárlási szokásaikban és attitűdjeikben is. Az eredmények olyan tanulságokkal szolgálnak, amelyek hozzájárulhatnak a helyi élelmiszerrendszerek hatékonyabb működéséhez és fejlődéséhez.

#kutatás #fenntarthatóság #élelmiszer #kereskedelem #fogyasztás #környezetvédelem #krtk #krtk blog #közösség #marketing

Pár éve még alig ismerte valaki a BYD-t – Így vált a világ e-autópiacának domináns szereplőjévé Kína

Miközben Európában az elektromos autók értékesítési számai messze elmaradnak a várttól, addig Kínában ennek épp az ellenkezője a helyzet: tavaly a világon itt nőtt a leggyorsabban az elektromos járművek iránti kereslet, sőt, 2024-ben Kína már a globális elektromosautó-eladások több mint 60%-át adta . A kínai elektromosautó-ipar a 2012-es 13 000 darabos termelésről 2024-re 1,2 millióra nőtt, s a mintegy 100 kínai elektromosjármű-márka immár a világpiac 76%-át foglalja el . Tíz évvel ezelőtt, kis túlzással, Kínán kívül még senki ismert olyan autómárkákat, mint a BYD, Geely, Chery vagy Nio, de napjainkra ez is megváltozott. Mint oly sok esetben, ha Kínáról van szó, e folyamatok mögött is a kínai államot kell keresnünk.

#kína #innováció #elektromos autó #byd #állami támogatás #autóipar #akkumulátor #környezetvédelem #krtk blog #catl

Kevesebb antidepresszánsra van szüksége annak, akinek szélesebb a kapcsolatrendszere

A mentális egészség megőrzésében régóta ismert a közeli kapcsolatok szerepe, hiszen baj esetén tőlük várhatunk segítséget. Kevésbé kutatott azonban, hogy a tágabb kapcsolatrendszerünk is hatással lehet-e a pszichés jólétünkre. Egy új kutatásunkban 270 ezer ember közösségimédia-hálózatát és antidepresszáns-fogyasztását vizsgálva mutattuk ki, hogy a diverz kapcsolatokkal rendelkezők gyógyszerhasználata csökken. Az eredmények szerint a mentális egészség javulhat, ha több közösséghez tudunk kapcsolódni. A probléma újszerű, adattudományi megközelítése akár új terápiás lehetőségeket is felvethet.

#pszichológia #egészségügy #életmód #tudomány #terápia #kutatás #kapcsolat #gyógyszer #krtk #krtk blog

Valóban növelik az agrár-környezetvédelmi programok az öko-hatékonyságot?

Az agrárszektor kényes egyensúlyozás előtt áll: növelnie kell az élelmiszer-termelést a növekvő globális kereslet kielégítése érdekében, miközben csökkentenie kell a mezőgazdaság által okozott környezeti károkat. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (CAP) keretében megvalósított agrár-környezetvédelmi programok (AKG) az elsődleges eszközök arra, hogy a gazdálkodókat környezetbarát gyakorlatok bevezetésére ösztönözzék. De vajon ezek a programok valóban növelik az öko-hatékonyságot, segítve a gazdákat abban, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával és kisebb környezeti hatással termeljenek többet? Legújabb tanulmányunk ezt a kérdést vizsgálja a magyar szántóföldi gazdaságok példáján keresztül.

#mezőgazdaság #európai unió #agrár #klímaváltozás #támogatás #kutatás #fenntarthatóság #környezetvédelem #krtk blog #gazdálkodás #közös agrárpolitika

Mennyire erős Magyarország és Lengyelország barátsága? A települések őrzik a lángot

A lengyel-magyar kapcsolatok és barátság hosszú időre tekintenek vissza, s a közös uralkodók, dinasztikus kapcsolatok, közös szentek mellett számos olyan eseményt is felidézhetünk, ahol a két nép/állam közötti együttműködésre különleges körülmények között került sor: lengyelek harcoltak az 1848-49-es szabadságharcban, magyarok vettek részt az 1863-as januári felkelésben, majd az 1944-es varsói felkelésben; a II. világháború idején Magyarország nemhogy nem üzent hadat Lengyelországnak, de még a lengyel menekülteket is befogadta; az államszocialista időszakban az elégedetlenséget kifejező társadalmi megmozdulások közötti kapcsolatok pedig végül az ellenzéki együttműködésben öltöttek testet. Ezek a viszonylag széles körben ismert közös pontok, összekapcsolódások a sokasodó történeti munkáknak köszönhetően mára tudományosan is jól dokumentáltak (ld. Szokolay ,  Tischler ,  Mitrovits ).

#statisztika #európai unió #lengyelország #diplomácia #magyarország #történelem #kutatás #együttműködés #önkormányzat #krtk blog

Szerbia mentheti meg az európai autóipart? Superman kristályához hasonló ásvány segíthet ebben

Az európai autóiparnak az ellátásbiztonság és nem utolsó sorban a gyártás versenyképessége érdekében ki kell alakítani saját, a kínai cégektől független akkumulátor-ellátási láncát. Ennek egyik Achilles-pontja az alapanyag-termelés, vagyis a bányászat. Ezért valószínű, hogy az akkumulátorgyárak létesítése mellett a lítiumbányászat lesz az iparág új forró krumplija Európában. Szerbiának ebben a folyamatban van szerepe.

#szerbia #európai unió #elektromos autó #autóipar #akkumulátor #környezetvédelem #krtk #bányászat #lítium #krtk blog #rio tinto

Milyen hatással vannak a sportesemények a helyi fejlődésre?

A sportesemények hatásainak mérése és értékelése hosszú ideje kihívást jelent a kutatók és döntéshozók számára. A hagyományos módszerek gyakran nem tudják megragadni a rendezvények összetett gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, különösen a kisebb, nem megaesemények esetében. Tanulmányunkban egy innovatív perspektívát kínálunk: a területi tőke koncepcióját alkalmazzuk a sportesemények értékelésére, amely lehetővé teszi a hatások átfogóbb és mélyrehatóbb vizsgálatát.

#foglalkoztatás #turizmus #fenntarthatóság #versenyképesség #infrastruktúra #krtk blog #gazdasági hatás #sportesemény #humántőke

Öko-innováció a magyar borászatban: Út a fenntarthatóság felé

A globális borágazat egyre nagyobb kihívással szembesül: hogyan lehet az gazdasági növekedést összehangolni a környezeti felelősségvállalással. A vízfogyasztás és vegyszerhasználat csökkentésétől a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálásáig a borászok világszerte keresik a fenntartható innováció lehetőségeit. Magyarország, amely híres gazdag borkészítési hagyományairól, szintén nem kivétel. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogyan alkalmazzák a magyar borászatok az öko-innovációs gyakorlatokat, és  az egyes vállalatok stratégiái miben különböznek egymástól.

#mezőgazdaság #energiahatékonyság #kutatás #innováció #fenntarthatóság #megújuló energia #környezetvédelem #versenyképesség #vállalat #bor #krtk blog