Miért hagyott le minket annyira Lengyelország? Leginkább az oktatásban kell keresni az okokat

A közgazdaságtan tele van olyan tételmondatokkal, amelyeket szinte mantraszerűen ismételgetünk, mert tömören ragadják meg a szakma alapigazságait. Az egyik legismertebb ilyen mantra így szól: „Az államnak az oktatásba és humán tőkébe kell fektetnie, ha hosszú távú gazdasági növekedést akar.” Ezt minden közgazdász kívülről fújja – és nem véletlenül. A gond csak az, hogy hiába hangzik el újra és újra ez az alapvetés a hazai közgazdasági vitákban, a döntéshozók mintha teljesen immunisak lennének rá. A figyelmeztetések – miszerint a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb strukturális gyengesége az alacsony szintű humántőke-beruházás – már évtizedek óta visszhangzanak, mégsem követi őket valódi változás. Ebben a visszhangtalan közegben a közgazdászoknak egyre frusztrálóbb folyton előrángatni a humán tőkét, mint választ, hiszen úgy tűnhet, mintha beragadt volna egy régi lemez, és semmi eredetit nem tudnánk mondani.

#oktatás #foglalkoztatás #lengyelország #innováció #gdp-növekedés #felsőoktatás #krtk #krtk blog #termelékenység #kutatás-fejlesztés #humántőke

Milyen hatással vannak a sportesemények a helyi fejlődésre?

A sportesemények hatásainak mérése és értékelése hosszú ideje kihívást jelent a kutatók és döntéshozók számára. A hagyományos módszerek gyakran nem tudják megragadni a rendezvények összetett gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, különösen a kisebb, nem megaesemények esetében. Tanulmányunkban egy innovatív perspektívát kínálunk: a területi tőke koncepcióját alkalmazzuk a sportesemények értékelésére, amely lehetővé teszi a hatások átfogóbb és mélyrehatóbb vizsgálatát.

#foglalkoztatás #turizmus #fenntarthatóság #versenyképesség #infrastruktúra #krtk blog #gazdasági hatás #sportesemény #humántőke

A top 10 legkeresettebb szakma és 3 munkaerőpiaci trend, ami felforgatja az életünket

Világunkat a jövedelmek, a vagyon és a jólét közötti növekvő egyenlőtlenségek jellemzik: a leggazdagabb 1,2% birtokolja a globális vagyon 50%-át, a legszegényebb 53% alig 1,1%-ot. Az egyenlőtlenségek magas szintje és szerkezete nem csak az egyén, hanem a vállalatok és a társadalom egésze számára is rendszerszintű kockázatot hordoz. A megoldás nem más, mint az emberi tőke valós megbecsülése. A BCSDH által szervezett üzleti reggelin a jövőt meghatározó munkaerőpiaci trendekről, a legkeresettebb szakmákról tartott előadást Sonja van Lieshout, a World Employment Confederation – Europe elnöke, akit az eseményen többek között arról is megkérdezett a Portfolio, hogy a zöld átállásból eredő átképzésekkel kapcsolatban mit lát a legnagyobb kihívásnak. A zöld átállás különböző aspektusaival, a finanszírozással, a technológiaválasztással, a működési kihívásokkal, és a munkaerőpiaci kérdésekkel is foglalkozunk április 24-én a Sustainable Tech konferencián . Részletes program a linken.

#társadalom #üzlet #egyenlőtlenség #munkaerőpiac #esg #zöld világ #digitalizáció #sustainabletech2024 #jövedelmek #bcsdh #humántőke