„Én lenni oroszszakértő”
Volt az 1990-es évek elejének nagy levéltári „forradalma” Oroszországban, amikor megnyíltak az archívumok egy rövid ideig, és az élelmesebbje gyorsan lemásolt vagy akár hazavitt mindent, ami hozzáférhető vagy hazavihető volt. A szabadság, ahogy minden téren akkortájt, szabadrablásként értelmeződött.
nepszava.hu
113 napja
Rigai farmerek szovjet sztorija
Stanislavs Tokalovs és Juris Kursietis rendezők története az 1970-es évek végére, a Brezsnyev-korszak utolsó időszakába repít.
nepszava.hu
114 napja
Papp Sándor Zsigmond: Selypítve dadog
Sokat köszönhetek a dadogásnak. Persze kellett ehhez a derűs mondathoz pár év, néhány bölcsesség és sok kudarc. Messze nem így gondoltam huszonévesen, amikor például vezetékes telefonon olyan barátnőt kellett felhívnom otthon (szinte még alig volt mobil), akinek a nevét, hogy is mondjam, nem ejtettem ki gördülékenyen. Persze, hogy az apja vette fel. Kérdezte rögtön, hogy kit keresek. Mondtam, hogy a lányát, mert már készültem, és eleve kiszerkesztettem a mondatból a nehéz nevet. Melyiket, kérdezte kissé türelmetlenül az apa, joggal, hiszen udvarias ember eleve a névvel indít. Erre sajnos nem számítottam. Hogy több lány is van a pakliban. A stresszhelyzet viszont a legbiztosabb talaja a folyékony dadogásnak. És akkor itt jött egy olyan hang, mint amikor a rég tranzisztoros rádión az állomásokat keresik a tekerőgombbal: krssztrssskrts… Krisztát, böktem ki végül totál leizzadva. A névvel való magányos birkózásom közben rendszerint azon imádkoztam, ha volt időm, hogy ne tegyék le, arra gyanakodva, hogy valami történt a vonallal.
nepszava.hu
114 napja
A Nagy Gopnyik metafizikai gonosszá vált
A Gopnyik – ez az idegen nyelvre lefordíthatatlan orosz szó, nagyjából annyit jelent, mint piti huligán, vagy utcakölyök.
nepszava.hu
114 napja
Hegyi Iván: Énekesnő pepitában
Jól kezdődött az év Koncz Zsuzsa számára 1975-ben: januárban a Gyerekjátékok album címadó száma, majd márciusban-áprilisban – négy héten át – annak második dala, A város állt a Magyar Ifjúság slágerlistájának élén.
nepszava.hu
114 napja
Hogyan élhetünk „jó életet”?
Bevezető helyettTizenöt évvel ezelőtt értelmes elfoglaltságot keresve – 40 évnyi bankszakmai pályafutással a hátam mögött – úgy döntöttem, megpróbálkozom szakfordítással, pontosabban: angol nyelven kiadott társadalomtudományi, ezen belül főként közgazdasági könyvek magyarra történő fordításával (és persze megjelentetésével). Nem számítva az igyekezetet az értelmes elfoglaltság felkutatására, a motivációm hármas volt: nagyon szeretek olvasni, szeretem az angol nyelvet és nem utolsó sorban azt is gondoltam, hogy ezeknek a könyveknek a többsége „magától” nem fog eljutni a hazai közönséghez, így a munkámnak lehet valamennyi szélesebb értelemben vett haszna is. E könyvek többsége ugyanis valóban első osztályú, sőt a feletti; Nobel-díjas és másképpen ünnepelt szerzők műveiről van szó, amelyeket a szerzők nem elsősorban a szakma, inkább a szélesebb olvasóközönség számára szántak.Az elmúlt hónapokban rövid ismertetőket írtam mindegyik kötetről, amelyeket feltettem a Facebook-oldalamra. Ezek közreadásával a Népszava jóvoltából most egy szélesebb olvasóközönséget is elérhetek. Edward Skidelsky – Robert Skidelsky: Mennyi az elég? A pénz imádata – Érvek a jó élet mellett. Corvina Kiadó, 2014Robert Skidelsky brit gazdaságtörténész, John Maynard Keynesről írott háromkötetes monográfiája elismeréseként lovagi címet kapott. Fia, Edward a University of Exeter filozófiaprofesszora. Könyvük nagyon alapvető kérdéseket tesz fel: mit akarunk kezdeni az életünkkel, mire kell a pénz és mit jelent a „jó élet”? Mindezt nagyon színesen, érdekesen, történelmi és kultúrtörténeti kontextusba ágyazva. A két szerző kiindulópontja – nem meglepő módon – Keynes egy 1930-ban született rövid tanulmánya, amely akkor nem váltott ki különösebb érdeklődést, mostanában azonban elég sűrűn hivatkoznak rá. A mindig optimista Keynes a Nagy Gazdasági Világválság csúcspontján azt jósolta, hogy száz év múlva az egy munkaórára jutó teljesítmény gyakorlatilag megduplázódik, és így az emberek az igényeiket sokkal kevesebb munkával, akár feleannyi idő alatt elégíthetik ki. Ekkor, ahogy fogalmazott: „az emberiség a teremtése óta első ízben szembesül (azzal, hogy) a nyomasztó gazdasági szükségletek szorításából kiszabadulva hogyan töltse el a szabad idejét (...), hogy bölcsen, szépen és jól éljen.”Keynes jóslatának az egyik fele bejött, a munkatermelékenység közel száz év alatt valóban nagyjából megduplázódott, a másik azonban nem; a munkaidő jóval kevesebbel csökkent, mint amennyit a termelékenység növekedése lehetővé tett volna. Az ok a fogyasztás növekedése; az emberek elsősorban a nyugati társadalmakban egyre többet fogyasztanak, ám eközben igazán nem lettek sem boldogabbak, sem elégedettebbek. A szerzők többször hivatkoznak a világhírű magyar származású közgazdász, Scitovsky Tibor Az örömtelen gazdaság című iskolateremtő könyvére, amelyben a szerző szembeállítja a tömegfogyasztást azzal, amit stimuláló fogyasztásnak nevez; az első hiába nő, csak rövid ideig okoz örömet és előbb-utóbb csömörhöz vezet, a második – egy szép táj élvezete, egy baráti beszélgetés, a sport, a kultúra és általában az alkotómunka – viszont növekedve is tartós örömet okoz. A két szerző válasza egyértelmű, eljött az idő, legalább is a fejlett világban, hogy az anyagi fogyasztás hajszolása helyett az emberek a „jó életre” törekedjenek. De mi a jó élet? Az igazságossághoz hasonlóan a jó életnek is számos egymással versengő definíciója van. A szerzők ezért nem definíciót ajánlanak, inkább felsorolják azokat a dolgokat, amelyek szerintük együttesen jelentik magát a jó életet. Ezek: a biztonság (fizikai, anyagi és erkölcsi értelemben); a tisztelet (az illető nézetei és érdekei iránt); az egyéniség (a képesség, hogy egyénként megtervezzük és kivitelezzük a számunkra legalkalmasabb életet); a harmónia a természettel; a barátság (erőteljes és szeretetteli kapcsolat, ami összeköt a szűkebb vagy tágabb közösségünkkel) és a szabadidő (olyan dolgok végzésére, amelyeket nem külső kényszer erőltet ránk).Az így definiált jó életnek vannak előfeltételei, mint a munkára fordított idő csökkentése, azaz a szabad idő növelése és egy bizonyos szintű anyagi biztonság garantálása (alapjövedelem). A kötet szerzői szerint ezek biztosítása az állam feladata, ahogy az állam feladata az is, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel (például az adórendszerrel) ösztönözze a stimuláló fogyasztást és megdrágítsa a tömegfogyasztást.Nem kérdés, hogy posztkapitalista vízióval van dolgunk, a nagyon rokonszenves fajtából. A szerzők ebben is igazodnak Keyneshez, aki egyáltalán nem volt elragadtatva a kapitalizmustól, mint társadalmi formációtól, de hasznosnak, ha úgy tetszik, szükséges rossznak tartotta. A hivatkozott tanulmányában ezt írja: „Még legalább vagy száz évig el kell hitetnünk magunkkal és mindenkivel, hogy ami jó az gonosz és ami gonosz, az jó, mert a gonosz hasznos, a jó pedig nem az. A kapzsiság, az uzsora és a gyanakvás legyenek még egy darabig az isteneink. Hiszen csak ezek vezethetnek ki bennünket a gazdasági szükség alagútjából a napvilágra…”
nepszava.hu
114 napja
Az újragombolt minőségi oktatás titka
Víziónak is lehetséges nevezni az alábbiakat, bár pontosabb, ha a NER-t követő éra felelős kormányainak kötelességeként tekintünk a leírtakra.
nepszava.hu
114 napja
15-dik Március
„Petőfi szobrán egy ocsmány varangy ül, s el-hall-gat-tat-ha-tat-la-nul vartyog – pardon: szaval –, amíg minden magyar meg nem tanul varangyul” – írta Jékely Zoltán 1973-ban. Kis ünneptörténet sok verssel.
nepszava.hu
115 napja
Rabok legyünk! (Szerény javaslat 2.)
Szerintem idén ne tartsuk meg a március 15-i ünnepségeket.
nepszava.hu
116 napja
Mi van az álarc mögött?
Sándor Péter úgy énekel, hogy leszakad ég és föld. Sértettség, sebzettség, csalódottság van abban, amikor Mister X-ként dalra fakad. Sűrített drámaiság. A tragédia lehetősége, annak érzete, hogy mindjárt vége a világnak. Mindez A cirkuszhercegnő című Kálmán Imre operettben, a Budapesti Operettszínház bemutatóján.
nepszava.hu
120 napja
Gyárfás Endre: Nő a búzamezőben
Még nem is volt érett nő, csupán bakfis. Talán tizenhárom éves. A búzamező helyén pedig már tarló terült el. A kombájn megtette, amivel a mezőhegyesi állami gazdaság megbízta, és most hallgatagon várta a tábla szélén az ebédidő végét.
nepszava.hu
120 napja
Gondoskodás szeretet nélkül
A mai internetes világban semmiről nem lehet lemaradni. Főleg jelentősebb művekről. Ott keringenek a fejünk körül, kúsznak elő a portálokon, hírt adnak magukról. Nem lehet többé azt mondani, „jaj, nem tudtam megnézni, fontos dolgom akadt”, „nem vettem észre a műsorújságban”, „áramszünet volt”. Most szinte mindent meg lehet nézni. Bármikor. Az ember maga dönti el, miről marad le.
nepszava.hu
120 napja
Charles Gati: Történhetett volna ez másképp is
Trump kedveli Orbánt, de nem tetszik neki, hogy Orbán mögött ő legyen a nyugati értékek (és Ukrajna) második árulója. Első akar lenni, csak hát ez a hely már az Orbáné.
nepszava.hu
120 napja
Tompa Imre: Rüszttörvény
Kedves naplóm, kézenfekvő, hogy kit-mit kéne elsőként kiseprűzni az országból, nemcsak a hétköznapi erkölcs és józan paraszti ész nevében, hanem a jog, sőt, az ő saját hazug logikájuk alapján is úgy kirúgni, belső rüszttel vagy mi a vassal, hogy a levegőben éhen haljon az illető.
nepszava.hu
121 napja
Papp Sándor Zsigmond: Az élet kulcsszaga
Mindig is imádtam az időutazásos filmekben a beazonosító jelenetet. Ezt én neveztem el így belső használatra, és általában arról szól, hogy az időben hátra (vagy előre) utazó főhős meggyőzi a szeretteit (többnyire a házastársát), hogy ő igenis nagyon jól ismeri az illetőt, fontos szereplő az életében.
nepszava.hu
121 napja
Alakul az új európai védelmi szövetség, Magyarország a másik gazdasági és katonai nagyhatalommal, Szlovákiával együtt nem kapott meghívást
Európa felébredt. Hogy a NATO milyen jövő előtt áll, az a formálódó erőviszonyok ismeretében kiderülhet. Két kérdésre azért jó lenne választ kapni. Egyrészt arra, hogyan szolgálja Magyarország nemzeti érdekeit a barátok és szövetségesek nélküli lét Európa közepén. Másrészt tisztelettel érdeklődöm: minket ki fog megvédeni?
nepszava.hu
121 napja
Hegyi Iván: Núñez, Waldo: szörnyű szaldó
A Valencia futballcsapata 1962-ben és 1963-ban is elnyerte a Vásárvárosok Kupáját. Az előbbi év döntőjében 6:2-vel és 1:1-gyel intézte el a Barcelonát – amelynek mindhárom gólját Kocsis Sándor érte el –, az utóbbiban mindkétszer győzött a zágrábi Dinamo ellen (2:1, 2:0).Közben Valenciában 3:0-val, a Népstadionban 7:3-mal intézte el az MTK-t, amely a visszavágóra kölcsönkérte a bajnoki címvédő Vasas két csatárcsillagát, Machos Ferencet és Farkas Jánost. (Erre a korabeli szabályok lehetőséget adtak.) Az angyalföldi vendégművészek nem sokat segítettek: Machos ugyan két gólt is lőtt, de mi volt az a spanyol heteshez képest!
nepszava.hu
121 napja
Liszka József: Töredékek a hazudásról
Az ember, aki még soha nem hazudott. Tudjuk, ki ő, nem is kell néven nevezni, hiszen személye mára par excellence a hazugság megszemélyesítőjévé vált.
nepszava.hu
121 napja
A lét értelme egy transzcendens cél nélküli világban
Az emberi elmével egy alapvetően új entitást jött létre: fény gyúlt általa a fizikai világ sötétjében. Az önmagára ismert anyag elámult a létezés csodáján, de meg is rettent annak mulandóságától. Hogyan lehet elfogadni a megsemmisülés gondolatát egy életösztön által determinált lénynek? Van-e értelme a létnek, ha idővel porrá válik minden? Létezik-e morális iránytű a jó és a rossz elkülönítéséhez, ha az erkölcsi értékek nincsenek kőbe vésve és nincs egy felsőbbrendű létező, aki számontartaná azok betartását?
nepszava.hu
121 napja
„Van néhány hun kori sírunk, de ez vajmi kevés az elméletekhez”
A Science Advances című vezető nemzetközi tudományos folyóiratban december 18-án jelent meg egy magyar tudósok összefogásából megvalósult kutatás angol nyelvű közleménye. A fő megállapítás az, hogy a Bajkál-tó vidékéről érkezett avar elit vezetésével ideérkezettek hoztak magukkal valakiket, akiket az idefelé úton szedtek össze. Ami nagyon érdekes, hogy közöttük folyamatosan kimutatható a keveredés, ugyanakkor itt, a Kárpát-medencében, a Kárpát-medencei európai lakossággal szinte egyáltalán nem.
nepszava.hu
127 napja
Felcsuti Péter: A gyermeknevelés különbözőségei
Bevezető helyettTizenöt évvel ezelőtt értelmes elfoglaltságot keresve – 40 évnyi bankszakmai pályafutással a hátam mögött – úgy döntöttem, megpróbálkozom szakfordítással, pontosabban: angol nyelven kiadott társadalomtudományi, ezen belül főként közgazdasági könyvek magyarra történő fordításával (és persze megjelentetésével). Nem számítva az igyekezetet az értelmes elfoglaltság felkutatására, a motivációm hármas volt: nagyon szeretek olvasni, szeretem az angol nyelvet és nem utolsó sorban azt is gondoltam, hogy ezeknek a könyveknek a többsége „magától” nem fog eljutni a hazai közönséghez, így a munkámnak lehet valamennyi szélesebb értelemben vett haszna is. E könyvek többsége ugyanis valóban első osztályú, sőt a feletti; Nobel-díjas és másképpen ünnepelt szerzők műveiről van szó, amelyeket a szerzők nem elsősorban a szakma, inkább a szélesebb olvasóközönség számára szántak.Az elmúlt hónapokban rövid ismertetőket írtam mindegyik kötetről, amelyeket feltettem a Facebook-oldalamra. Ezek közreadásával a Népszava jóvoltából most egy szélesebb olvasóközönséget is elérhetek.***M. Doepke–F. Zilibotti: Szeretet, pénz és gyermeknevelés – Hogyan segít a közgazdaságtan megértenünk, miként neveljük a gyermekeinket? Napvilág Kiadó, 2023 Nem, ez nem a „hogyan neveljük a gyermekünket, hogy sikeres és boldog legyen” típusú tanácsadó könyvek közül való, de nem is száraz, közgazdasági eszmefuttatásokat tartalmaz. A német és olasz szerzők ismert közgazdászok és persze családos emberek, akik a munkájuk és a családi viszonyaik okán hazájukon kívül számos országban – Svédországban, Svájcban, Spanyolországban és most az Egyesült Államokban – éltek és élnek, így jól ismerik az illető országokban uralkodó szokásokat, ami a szülő-gyermek kapcsolatokat és szélesebb értelemben a gyermeknevelési viszonyokat illeti. Könyvükben, mondandójukat alátámasztandó írnak a saját gyermekkoruk gyermeknevelési világáról, és élnek ezekkel az élményekkel is, ami közelebb hozza, színessé és érdekessé teszi a gondolataikat. Nehéz nagyobb közhelyet mondani annál, mint hogy a legtöbb szülő szereti a gyermekét és szeretné, ha boldog és elégedett felnőtt válna belőle. Az viszont már egészen más kérdés, hogy a különböző országokban élő szülők mit gondolnak arról, mi a legjobb út, ami e nemes cél eléréshez vezet. Miért van az, hogy a skandináv országokban viszonylag engedékeny, laza a szülői és az iskolai nevelés, amely nagy teret enged a gyermek önállóságának, támogatja és támaszkodik a gyermek kreativitására. Az Egyesült Államokban viszont ismert és nagyon elterjedt a „helikopter szülő” fogalma, a szülőé, aki a gyermeke minden percét beosztja tanulásra, különórákra és más foglalkozásokra. Ázsiában, de különösen Kínában sok a „tiger mom”, az anyuka, aki pénzt fáradságot nem kímélve jóformán az óvodától kezdve szigorúan tereli a gyermekét a mind jobb iskolák és tanulmányi eredmények felé.A közgazdász szerzők a történelmi-kulturális tényezők szerepét egyáltalán nem tagadva úgy gondolják, hogy a közgazdaságtan segít megérteni ezeket a különbözőségeket. Ennek a tudományágnak az egyik legfontosabb előfeltevése, hogy az emberek az ösztönzőkre reagálva megváltoztatják a viselkedésüket. Az adott esetben a szülők a növekvő társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekre reagálva, okkal érzékelhetik, hogy a gyermek jövője szempontjából a tanulásnak-tudásnak a korábbinál sokkal nagyobb a tétje és általában érdemes több időt és pénz fektetni a gyermekeikbe. Az egyenlőtlenségek növekedése világjelenség, de a különbségek természetesen országonként eltérők. Ahol az állam, mint a skandináv országokban, továbbra is jelentős erőforrásokat szán az egyenlőtlenségek mérséklésére, illetve kiegyenlítésére a családban és az iskolában, ott a szülők kevésbé aggódnak a gyermek jövője iránt és ez meglátszik a hozzáállásukon a gyermekneveléshez.A szerzők könyvükben egy teljes részt – több fejezetet – szánnak a gyermeknevelés történelmi evolúciójának a bemutatására; a fejezetcímek önmagukért beszélnek: a fegyelmezéstől és a jutalmazásig (...), fiúk és lányok, a nemi szerepek átalakulása (...), termékenység és gyermekmunka (...), gyermeknevelés és társadalmi osztályok. Nagyon informatív a különböző iskolarendszerek bemutatása is, amelyek közül a szerzők a skandináv, de főleg a finn iskolarendszer mellett teszik le a voksot. A finn rendszerben engem különösen megfogott a pedagógusok magas társadalmi megbecsülése anyagi és erkölcsi értelemben egyaránt. Nem véletlen, hogy nagy a túljelentkezés a tanárképző intézményekbe, másfelől alacsony a pályaelhagyás. Legfontosabb üzenetük, hogy a növekvő egyenlőtlenségek hatására változnak a szülői attitűdök, de ez visszafelé is igaz. Miután a középosztálybeli vagy annál is tehetősebb szülők könnyebben megengedhetik maguknak a nagyobb befektetést a gyermekeik jövőjébe, ezek a különbségek nemzedéken átívelő módon konzerválják az egyenlőtlenségeket és fékezik a társadalmi mobilitást. A szerzők a negatív trendek ellenére optimisták. A megfelelő állami szerepvállalást hangsúlyozva ezt írják: „Jól megválasztott szakpolitikákkal az egyenlőtlenségekkel és a társadalmi mobilitással kapcsolatos (...) aggasztó (...) trendek közül sok ellensúlyozható vagy akár meg is fordítható.”
nepszava.hu
127 napja
Vérbe csomagolt romantika – Itt a sorozat, amelyben a fejlövés szinte már felüdülésnek számít
Ahogy Don Quijote a lovagregények igézetében élt, úgy vált a XX. század emberének mitikus, képzeletbeli életterévé a Vadnyugat a maga cowboyaival, indiánjaival. Leginkább a filmnek, a westerneknek köszönhetően.
nepszava.hu
127 napja
Königsbergből Kalinyingrád – Egy exklávé története
Ha az ember földrajzi atlaszt lapozgat, két Oroszországot találhat. Az egyik hatalmas, és a balti államoktól a Csendes-óceánig tart. A másik kicsi; a 15 ezer négyzetkilométer területű régió Lengyelország, Litvánia és a Balti-tenger közé ékelődik. Ugyanezen a területen egy történelmi atlaszban, a középkori lapokon a Német Lovagrend nevű államalakulat található. Milyen összefüggés van a kettő között?
nepszava.hu
127 napja
Tompa Imre: Szerény javaslat
„Ha nagyobb vendégség érkezett, egy gyermekből két fogás is jut körettel, salátával.” (Jonathan Swift)Viktornak igaza lett, bejött neki, most először: egy életveszélyes kretén lett Amerika elnöke, aki kihozta a karanténből a másik életveszélyes kretént, akinek nem is az a baja, hogy kretén, hanem hogy egy klasszik sunyi gonosz tömeggyilkos orosz zsarnok. Most megint ilyen kötözni való bolondok szabják meg a táncrendet, mint amikor Adolf és Benito, a két igazi, veszedelmes fallokrata dominálta a politikát; az egyik egy ilyen önfertőző pszichopeti gnóm, akit szintén vert a papája, a másik egy hangoskodó bohóc – a következmények ismertek. A legszebb, ha az ember mély levegőt vesz, és belepillant a kormánypárti médiába, micsoda triumfálást lát bennük és hogy rögvest egy az egybe’ böfögik fel a minielnök legújabb, immár oroszosan életveszélyes agymenéseit, lelkesen, szóról szóra a nyugatról pénzelt civilek kisöpréséről, olyan stílusban, amiből süt, hogy „Ó, ha gyilkolni szabadna újra, / csámcsogva, hersegve szívnák a vért” (Spiró). Megint nyiladoznak a nyilasok.
nepszava.hu
128 napja
Az antiszemita Edgar Degas
Az impresszionizmus kiemelkedő alakja, Edgar Degas a balerinák és a lóversenyek festőjeként ismert. Kevéssé köztudott, hogy megrögzött antiszemita volt.
nepszava.hu
128 napja
Hegyi Iván: Old Jersey
Március másodika volt, és mesterhármast ért el a The Four Seasons elnevezésű newarki négyes.
nepszava.hu
128 napja
Rossz közérzetünk és a józan ész esélyei
Leküzdhető-e a gyűlölet, javítható-e a közérzet? Sokan válaszolnak úgy, hogy nem: mivel a gyűlöletnek, a rossz közérzetnek nálunk, úgy tűnik, nincs reális alternatívája.
nepszava.hu
128 napja