Nagy megszorításról döntött a magyar kormány

A kormány egy hétfő este kihirdetett döntésében elrendelte, hogy idén az állami társaságoknak 5%-kal kell lefaragniuk a személyi jellegű ráfordításaikat a 2024-es összegekhez képest (kivéve 30 cégnek). Vagyis az állam már nem csak a központi költségvetésben keresi a spórolási lehetőségeket , hanem ezt általánosabban terjeszti ki az állam más szereplőire is.

#gazdaság #kormányrendelet #gazdaságpolitika #költségvetés #megtakarítás #magyar közlöny #megszorítás #állam #költségcsökkentés #állami vállalat #költségvetés 2025

Cégérték-rombolást és finanszírozási problémákat eredményezhet a kormány új húzása

Egy frissen megjelent kormányrendelet drasztikusan csökkentheti a külföldi tőkebefektetések vonzerejét Magyarországon: a szigorodó állami kontroll, az akár 135 napos engedélyezési idő és az állami elővásárlási jog nemcsak az FDI-beáramlást vetheti vissza, hanem a magyar vállalatok értékét is jelentősen csökkentheti. A bizonytalanság és a likviditási problémák miatt a magyar cégek piaci értéke akár 30–35 százalékkal is visszaeshet, különösen a nemzetközi tőkére leginkább támaszkodó ágazatokban, mint a járműipar, a pénzügyi szektor vagy az ingatlanpiac.

#gazdaság #befektetés #kormányrendelet #gazdaságpolitika #ingatlanpiac #külföldi tőke #járműipar #pénzügyi szektor #tőkebefektetés

Elővásárlási jogot adott magának a kormány, uniós jogi vita lehet belőle

A kormány felruházta magát azzal a joggal, hogy a magyar állam általános tiltó döntés esetén élhessen elővásárlási jogával stratégiai társaságok tranzakcióinál, nemcsak a naperőművekre korlátozva, mint korábban. Az új szabályozás egyúttal meghosszabbította az engedélyezési eljárás határidejét akár 135 munkanapra, és a változtatások visszamenőleg a folyamatban lévő ügyekre is érvényesek. Mindez annak ellenére történt, hogy az Európai Unió Bírósága már kimondta: a magyar állam korábbi vétójoga uniós jogot sérthet, ha annak indoklása pusztán az általános nemzetgazdasági érdekek.

#gazdaság #határidő #kormányrendelet #gazdaságfejlesztés #elővásárlási jog #európai unió bírósága #uniós jog

Az EKR-piac reneszánsza - Íme az első részletszabályok, amik beindíthatják a kedvezményes házfelújításokat

Múlt héten beszámoltunk róla, hogy milyen változásokat hozhat a módosított Energiahatékonysági törvény az EKR-piacon, és ennek függvényében milyen HEM-árakra lehet számítani a következő EKR-aukción. A Magyar Közlönyben a mai nap megjelent néhány részletszabály, többek között a tranzakciós díj szabályozásáról, a lakossági részarányról, valamint az átváltási tényezőkről. A piac reakcióit az alábbi cikkben foglaljuk össze, van olyan szereplő, aki szerint reális lehet az a cél, hogy a lakossági épületfelújítási program 2025 és 2027 között közel 150 ezer lakóingatlan energetikai korszerűsítését teszi lehetővé.

#energiahatékonyság #rezsicsökkentés #üzlet #kormányrendelet #állami támogatás #hőszigetelés #zöld világ #lakásfelújítás #kivitelezés #energiamegtakarítás #épületenergetika

Fúrt kutak: kiderült, nagy változtatásra készül a kormány

Jelentősen átalakul a fúrt kutak és öntözőtelepek engedélyezése a mezőgazdaságban: a kormány új rendelettervezete átalakítja az eljárást, és az agrárminiszter hatáskörébe vonja a döntéseket. Gyorsabb ügyintézést ígér a kormány, miközben szigorúbb szakhatósági kontroll biztosítja a természeti erőforrások védelmét.

#gazdaság #mezőgazdaság #kormányrendelet #kút #környezetvédelem #társadalmi egyeztetés #agrárminiszter #vízellátás #engedélyezés #vízgazdálkodás #öntözés

Változik a CSOK Plusz és a falusi CSOK szabályozása, ezzel is a készpénz jár jól

Eddig a lakásvételár legfeljebb 10 százalékát lehetett készpénzben kifizetni, ha valaki CSOK Plusz vagy falusi CSOK segítségével vásárolt lakást. Ez 2025. július 1-jétől megváltozik: a vevő által fizetett összegnek akár az egészét ki lehet fizetni készpénzben is.

#kormányrendelet #ingatlan #lakáspiac #csok plusz #bank #falusi csok #családtámogatás #lakáshitel #készpénz #csok plusz 2025 #falusi csok 2025