A lepkék statikus elektromossággal vonzzák magukhoz a polleneket
A lepkék és a molyok statikus elektromossággal vonzzák magukhoz a polleneket. A statikus elektromosság eltér a különböző fajoknál, és ezek a variációk az ökológiájukban lévő különbségekkel korrelál, mint például, hogy látogatják-e a virágokat, trópusi környezetből valók-e, vagy hogy nappal, vagy éjszaka repülnek-e?
origo.hu
348 napja
Egy mamut felfedezés fellendíti a konzerváció biológiát
Egy nemzetközi kutatócsapat elemezte egy 52.000 éves gyapjas mamut bőrmintáját és ősi kromoszóma fosszíliákat fedeztek fel. A felfedezéssel rekonstruálni tudják a gyapjas mamut genomját és bepillanthatunk a genetikai felépítésükbe és evolúciós történetükbe. Ha megismerjük a kihalt állatok genetikai felépítését és adaptációját, jobb módszereket dolgozhatunk ki, hogy megvédjük a veszélyeztetett fajokat.
origo.hu
360 napja
Rájöttek, miért hosszú a zsiráf nyaka – nem csak azért, hogy a magas ágakról legeljen
Amerikai biológusok új kutatási eredményei betekintést nyújtanak a zsiráfok biológiájába, újszerű megvilágításba helyezve, hogy miért is olyan hosszú a nyaka a hím és a nőstény egyedeknek. Az okok ugyanis különbözők.
hvg.hu
374 napja
Kutatók megfejtették a szentjánosbogarak fényének evolúcióját
A szentjánosbogár ősei akkor fejlődtek és lettek változatossá, azalatt a történelmi periódus alatt, amikor a légköri oxigén szintek folyamatosan emelkedtek egy történelmi alacsony szintről a Toarci Óceáni Oxigénhiányban Szenvedő Eseményt követően.
origo.hu
377 napja
Meglepetés: a sebesség nagyon komolyan számít az evolúcióban
Régóta folyik a találgatás arról, hogy az élet miként alakulhatott ki, és az egyszerű szerves vegyületek hogyan váltak elég bonyolulttá az élethez, illetve a primitív élő szervezetek hogyan lettek egyre összetettebbek. Most egy olyan kulcstényezőt fedeztek fel, amelyre eddig senki sem gondolt: a sebességet.
blikk.hu
391 napja
Tudományos felfedezés: ahogy csökkent a madarak testmérete, úgy lettek egyre okosabbak
A madarak agya a testméretükhöz képest nagyobb lett az utóbbi 70 millió év evolúciós változásainak eredményeként – derül ki egy nemzetközi tudóscsoport kutatásából, amelyhez kapcsolódóan a madárfajok legátfogóbb és legrészletesebb családfáját bemutató tanulmányt tettek közzé a Nature folyóiratban. A kutatásban két magyar evolúcióbiológus, Székely Tamás (HUN-REN-DE Reproduktív Stratégiák Evolúciója Kutatócsoport) és Liker András (HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport) is részt vett.
infostart.hu
400 napja
Tetszenek a fraktálok? A természet e különös csodái segítenek megérteni a világot
A fraktálokat meglepően egyszerű létrehozni, ennek megfelelően gyakoriak a természetben. Matematikailag viszont segítenek megérteni a bonyolultságot és a káoszt, sőt, talán még a kvantumfurcsaságokat is.
blikk.hu
403 napja
Gyengébb mágneses mező egyengethette az útját a tengeri élet naggyá válásának
A kozmikus sugárzástól való csökkent védelem fokozhatta az oxigén szintet a légkörben és az óceánokban. A Föld mágneses mezeje egykor meggyengült. A gyengébb mágneses mező lehet a felelős a magasabb oxigén szintekért - ami a Föld légkörében és óceánjaiban rögzült akkortájt - és az ezt követő makroszkopikus tengeri állatok burjánzásáért.- írja a Science Magazin honlapján.
origo.hu
405 napja
50.000 éves neandervölgyi csontok rejtegetik a legrégibb ismert emberi vírusokat
A tanulmányt végző kutatók szerint a felfedezés fizikai bizonyítékul szolgál, ami alátámasztja azt az elméletet, hogy a vírusok szerepet játszhattak a körülbelül 40.000 évvel ezelőtt kihalt neandervölgyiek hanyatlásában.
origo.hu
405 napja
70 millió év adatait kellett átnyálazni, de megérte: felfedeztek valami izgalmasat a madarakról
Intelligensebbek lettek a madarak az évmilliók alatt, és ez köszönhető a dinoszauruszok kihalásának is. Példátlan részletességű madárcsaládfát készítettek a kutatók, melyből sok érdekességre derült fény.
hvg.hu
410 napja